Studio Antikvárium

25. Könyvárverés

[Köln] Coloniae Agrippinae, 1600. Sumptibus Wilhelmi Lutzenkirchij. [16] + 220 p.
Első Quad által szerkesztett kiadás. A mű ekkor jelent meg első alkalommal a Matthias Quad által szerkesztett formában, Gerhard Mercatornak a világ teremtéséről szóló kozmográfiai munkájával, valamint egy világtörténeti kronológiával kiegészítve.
A „Rudimenta Cosmographica” tudománytörténeti szempontból Honterus legjelentősebb és legnagyobb hatású munkája. Egészében vagy részleteiben legalább 126 kiadást ért meg 1692-ig, és Európa-szerte ismertté tette alkotóját. A népszerű tankönyv első kiadása Krakkóban jelent meg 1530-ban. Honterus Brassóba való hazatértét követően, 1542-ben jelentősen átdolgozta. Szövegét hexameterekbe ültette át, az Európáról, Ázsiáról és Afrikáról való csillagászati és földrajzi tudnivalók mellé, az élővilágról szóló fejezeteket illesztett, kibővítve ezzel művét az élőlények, növények, lakás, étkezés, betegségek, hadviselés, mesterségek, tisztségek témájával foglalkozó részekkel.
A brassói születésű Johannes Honterus (1498–1549) az európai humanista tudományosság jelentős egyénisége, nyomdász, fametsző, pedagógus, jogtudós, reformátor. Bécsi tanulmányai idején ismerkedett meg az egyetemen kibontakozó matematikus-geográfus-csillagász iskola szellemével, és annak legjelesebb képviselőjével, Petrus Appianussal. 1529-ben az ostromló török elől Regensburgba menekült, ahol a neves történetíró és nyelvész, Johannes Aventinus Thurmair vendége volt. A krakkói egyetem hallgatójaként kezdte meg tudományos tevékenységét. A nyomdászat és a fametszés mesterségét Bázelben tanulta ki, többek között Frobenius és Heinrich Petri műhelyében. Itt készítette két fametszetes csillagtérképét és Erdély első térképét. 1533-ban tért haza szülővárosába, amelyet ezt követően haláláig lényegében nem hagyott el. Itt nyomdát alapított, amelyet könyvkiadói, pedagógusi és hitújítói, jogtudósi tevékenysége szolgálatába állított.
RMK III. 945. VD 16, H 4792. Merio 695, 9. Sabin 32792.

Elékötve:
Quad, Matthia(s): Compendium Universi complectens Geographicarum Enarrationum libros sex, ex quibus totius terrar um orbis situs universaliter ac particulariter, regionum & aquarum qualitates, urbium primordia [...] videri ac percipi possunt. Ex Optimis [...] scriptoribus excerpta, in ordinem concinnum digesta, et in epitomen hanc redacta per Matthiam Quadum Sculptorem.
[Köln] Coloniae Agrippinae, 1600. Sumptibus Wilhelmi Lutzenkirchij. [16] + 714 + [2] p.
Példányunk végéről a 11 térkép hiányzik. Matthias Quad (1557–1613), a kölni térképésziskola legjelesebb képviselője volt. A rézmetszést a legnevesebb térképmetszőknek, például Orteliusnak és de Jode-nak is dolgozó Lucas és van Deutecumnál tanulta. 1587-től Kölnben működött, ahol részt vett a Hogenbergnél készülő „Civitates orbis terrarum” monumentális munkálataiban is. Az egész világot vizsgáló kozmográfiája első alkalommal 1598-ban jelent meg Kölnben németül. Kolligátumunk a mű latin fordításának ritka kiadását tartalmazza.
VD 16, Q 1. Adams Q 4. ADB XXVII, 2. Merio 695, 10. Sabin 66889.
XVIII. századi, aranyozott gerincű egészbőr kötésben, aranyozott lapszélekkel. A táblákon és a gerinc tetején szúrágás nyomai. Összességében rendes példány, a kolligátum mindkét darabja rendkívül ritka.