Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, [1926], Studium" Kiadása (Franklin-Társulat Nyomdája), 55 p. + [1] p., + 1 mell. - Dr. Heim Pál korabeli névkártyája autográf bejegyzésekkel
Dr. Heim Pál névvel előnyomott, Dr. Heim Pál autográf bejegyzésével ellátott névjegykártyával.
Első kiadás. Szülők könyvtára No.: 4. Szerkeszti a a Magyar gyermektanulmányi és gyakorlati lélektani társaság megbízásából: Imre Sándor Egyetemi tanár. A gyermekek táplálkozása. Írta: Dr. Heim Pál.

A kötethez különálló mellékletként tartozik: Dr. Heim Pál korabeli, névfelirattal előnyomott, autográf bejegyzéssel ellátott névjegykártyája.
"Dr. Heim Pál egyetemi m. tanár - Budapest, V., Lipót-körút 26."
A névkártyán a tulajdonos, Dr. Heim Pál ceruzával beírt autográf bejegyzése olvasható: "Dr. Liebermann. Régi Posta u. 6." - (hátoldalon) "Szives figyelmébe ajánlom D. Tamás urat".

Szülők könyvtára c. sorozatban megjelent kötetet szerzői előszóval, részletes tartalomjegyzékkel valamint a sorozatban eddig megjelent kötetek részletes lajstromával nyomta: a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozott, enyhén sérült címfedéllel, feliratozással ellátott könyvgerinccel, a nyomda feltüntetésével feliratozott, enyhén sérült hátlappal hiánytalan állapotban.

A kötet szerzője és a névkártya tulajdonosa: Heim Pál (Budapest, 1875. november 30. – Budapest, 1929. október 23.) magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár, szakíró. Középiskoláit szülővárosában végezte. Orvosi tanulmányait Lausanne-ban kezdte, de a klinikai tárgyakat hallgatni már hazajött és a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1897-ben. Rezidensként ifj. Bókay János professzor (1858–1937) gyermekgyógyászati klinikájára került. Ösztöndíjasként másfél évig Breslauban (ma: Wrocław), Adalbert Czerny (1863–1941) gyermekklinikáján a csecsemő kórélettanának sajátosságait tanulmányozta. Újabb lausanne-i, illetve a párizsi Pasteur Intézetben tett rövid tanulmányút végeztével visszatért Budapestre és 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. Az első világháborúban a katonai járványkórház parancsnoka, majd a Székesfővárosi Csecsemőkórház főorvosa, az anya- és csecsemővédelem országos biztosa, a pozsonyi egyetem gyermekgyógyászati tanszékének főorvosa, az Erzsébet Tudományegyetem Baráti Egyesületének és az Egyetemi Tudományos Szövetség Orvosi Szakosztálynak létrehozója. 1923-24-es tanévben Pécsre költözött, az ott töltött évek klinikusi, kutatói és oktatói munkásságának legtermékenyebb szakasza volt."