2025. okt. 09., csütörtök
Külső online aukció

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

2021. 09. 16. csütörtök 00:00 - 2021. 09. 26. vasárnap 20:00

 
169.
tétel

Hajnik Imre: A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt

Hajnik Imre: A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt

Budapest, 1899, Magyar Tudományos Akadémia (Athenaeum R. T. Könyvnyomdája, Bp.), VII p. + [1] p. + 454 p. Első kiadás. A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Írta: Hajnik Imre M. Tudom....

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

169. tétel
Hajnik Imre: A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt
Budapest, 1899, Magyar Tudományos Akadémia (Athenaeum R. T. Könyvnyomdája, Bp.), VII p. + [1] p. + 454 p.
Első kiadás. A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Írta: Hajnik Imre M. Tudom. Akademiai rendes tag.
Szerzői előszóval, a munkában előforduló perjogi latin műszavak listájával, számozott lábjegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Athenaeum R. T. Könyvnyomdája Budapesten.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány címfedélre kasírozott feliratos, keretes, eredeti, kiadói címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, néhol kissé foltos, hiányos, ceruzával aláhúzott, körbevágatlan, a 437-446 p. terjedelemben sérült belívekkel, átlagos állapotban.
A szerző, Hajnik Imre (Pest, 1840. április 5. - Budapest, 1902. augusztus 3.) jogtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A bécsi és a pesti egyetemen végzett jogi tanulmányokat, majd megszerezte a jogi doktorátust 1864-ben. 1865-től Nagyváradon, ezt követően Kassán, utána Győrött dolgozott mint jogakadémiai tanár, valamint igazgató. Később a budapesti egyetemen oktatott.
Kevés könyv jelent meg a m. tud. Akadémia kiadásában, melyet a hazai jog- és történettudomány mívelői oly várva vártak s megjelenésekor oly megelégedéssel fogadhattak volna, mint Hajnik Imre nagybecsű munkáját, mely a fenti czímmel csak a legközelebb mult napokban került ki a sajtó alól. Tárgya a középkori magyar igazságszolgáltatás és kiválóan azok a perjogi állapotok, melyek hazánkban a XIII-ik századtól, illetőleg a tatárjárástól innen a mohácsi vészig állottak fen, azokra van alapítva a munka egész rendszere és beosztása. Hogy mennyire hézagpótló e mű, erre nézve elég annyit tudnunk és megemlítenünk, hogy a tulajdonképeni középkori magyar perjog anyaga saját korában rendszeres jogkönyvi összefoglalást nem látott és tudományos feldolgozásban mind ez ideig nem részesült. (...) A szerző tehát úgyszólván semmiféle előmunkálatra nem támaszkodhatott, hanem egész középkori perjogunk rendszerét közvetetlenűl a törvényekből és a korunkra jutott okiratok nagy tömegéből kellett előteremtenie. De ez a körülmény jelenti egyszersmind munkája fő érdemét és teszi azt oly alapvető munkálattá, melynek a hazai történettudomány legfontosabb segédága, a specialis magyar diplomatika megalkotását fogjuk köszönhetni. A diplomatikusra nézve a középkori jogi intézmények ismerete egyáltalában nélkülözhetetlen, és Hajnik Imre könyve nemcsak pótolja e részben hiányos ismereteinket, hanem, minthogy egész rendszerét - kezdve a bíróságok szervezetén, a perbeli személyeken, folytatva az idézésen, a határnapokon, perhalasztásokon és bizonyításon, végezve az itéleten és perorvoslatokon, - mind az oklevelekből fejti ki: az oklevelekhez vezet is vissza bennünket s biztos kalauzunk azok tanulmányozásában és helyes megértésében..." - írta a műről a Századok c. lap (1899. január 15./XXXIII. évfolyam/1. füzet)."