Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
40. Online árverés

Hitel.
Írta Gróf Széchenyi István.
Pesten, 1830. (Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István' Könyvnyomtató-Intézetében.)
XX + (21-)270 + [2] p.
Első kiadás.
Az előzéklap verso-ján Steinbach Ferencnek szóló dedikáció!!!
T. Steinbach Ferentz Urnak szives emlékezetül
Széchenyi István.
[Más kézírással:] Pesthen Böjtelö Hava 2-ikán 1830."

A dedikáció pikantériája, hogy címzettje, Steinbach Ferenc: a kancellária jogügyi tanácsosa, a titkosrendőrség kéme, aki sűrűn jelentgetett Pestről Bécsbe Sedlniczky rendőrminiszternek, és különös előszeretettel Széchenyi dolgairól. Leginkább a „legnagyobb magyar” közelében szeretett dolgozni. Ismertek a kancellárhoz intézett titkos jelentései („ZZ”, 1827. június 21., 1828. július 21. stb.), melyekben – többek között – Sz.I. lóverseny-ügyéről, Pesti Casinojáról, és gróf Zichy Károlynéhoz (Seilern Crescence (1799–1875) osztrák grófnőhöz) fűződő viszonyáról értekezik. Steinbach tudni véli, hogy a Hitel ajánlása egyértelműen későbbi feleségére vonatkozik. Nincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy Széchenyi tudott-e rendőrágens voltáról.
Forrás: Tanulmányok Budapest múltjából. 9. 1941.
(http://epa.oszk.hu/02100/02120/00009/pdf/BPTM_TBM_09_001-031.pdf)
Gróf Széchenyi Viktor: Széchenyi István és a Nemzeti Casino. 1941.
(http://real-eod.mtak.hu/1566/1/129527.pdf)


"Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”, a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek. 1827-ben a londoni és párizsi klubélet mintájára megalapította a Nemzeti Kaszinót, hogy társasági fórumot teremtsen a nemesség, az értelmiség és a tenni vágyó hazafiak számára. Gyakorlati alkotásai közé tartoznak a mai Magyar Tudományos Akadémia alapjának (Magyar Tudós Társaság) létesítése, a Lánchíd megalkotása, a hajózás és hajógyártás (Óbudai Hajógyár), a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése, valamint ő volt a korszerű bortermelés, a selyemhernyó-tenyésztés, a cukorgyártás, a gázvilágítás, az országos vasútfejlesztés egyik előmozdítója. Az első gőzhengermalom létrehozásával a modern lisztgyártás megalapozója. 1842-ben ő javasolta a budai alagút építését a Várhegy keresztülfúrásával az épülő Lánchíd budai hídfőjénél. Ő volt a lóversenyzés és lótenyésztés, később az evezőssport meghonosítója Magyarországon. Kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza (mely 1840-től a Nemzeti Színház nevet viselte)."
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n.

Az azonos évben megjelent 2. kiadástól két apró eltérés különbözteti csak meg: az oldalszámozásnál a 29. oldalszám a második kiadásban félrenyomva 92-ként szerepel, valamint a Végszó negyedik sorában a közönségre szó a második kiadásban nagybetűvel "Közönségre"-ként nyomtattatott.
A szerző leghíresebb munkája, az 1830-as években induló reformmozgalom programadó műve, a magyar gazdasági irodalom egyik legfontosabb darabja.
Szentkirályi: 116.
Karton."