2025. Oct. 20., Monday
External online auction

Régikönyvek.hu
Fair Partner ✔
40. Online árverés

09-12-2021 13:45 - 19-12-2021 20:00

 
212.
tétel

Gróf Széchenyi István Hitel. (dedikált)

Gróf Széchenyi István Hitel. (dedikált)

Hitel. Írta Gróf Széchenyi István. Pesten, 1830. (Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István' Könyvnyomtató-Intézetében.) XX + (21-)270 + [2] p. Első kiadás. Az előzéklap verso-ján Steinbach Ferencnek szóló dedikáció!!! T....

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

212. item
Gróf Széchenyi István Hitel. (dedikált)
Hitel.
Írta Gróf Széchenyi István.
Pesten, 1830. (Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István' Könyvnyomtató-Intézetében.)
XX + (21-)270 + [2] p.
Első kiadás.
Az előzéklap verso-ján Steinbach Ferencnek szóló dedikáció!!!
T. Steinbach Ferentz Urnak szives emlékezetül
Széchenyi István.
[Más kézírással:] Pesthen Böjtelö Hava 2-ikán 1830."

A dedikáció pikantériája, hogy címzettje, Steinbach Ferenc: a kancellária jogügyi tanácsosa, a titkosrendőrség kéme, aki sűrűn jelentgetett Pestről Bécsbe Sedlniczky rendőrminiszternek, és különös előszeretettel Széchenyi dolgairól. Leginkább a „legnagyobb magyar” közelében szeretett dolgozni. Ismertek a kancellárhoz intézett titkos jelentései („ZZ”, 1827. június 21., 1828. július 21. stb.), melyekben – többek között – Sz.I. lóverseny-ügyéről, Pesti Casinojáról, és gróf Zichy Károlynéhoz (Seilern Crescence (1799–1875) osztrák grófnőhöz) fűződő viszonyáról értekezik. Steinbach tudni véli, hogy a Hitel ajánlása egyértelműen későbbi feleségére vonatkozik. Nincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy Széchenyi tudott-e rendőrágens voltáról.
Forrás: Tanulmányok Budapest múltjából. 9. 1941.
(http://epa.oszk.hu/02100/02120/00009/pdf/BPTM_TBM_09_001-031.pdf)
Gróf Széchenyi Viktor: Széchenyi István és a Nemzeti Casino. 1941.
(http://real-eod.mtak.hu/1566/1/129527.pdf)


"Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”, a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek. 1827-ben a londoni és párizsi klubélet mintájára megalapította a Nemzeti Kaszinót, hogy társasági fórumot teremtsen a nemesség, az értelmiség és a tenni vágyó hazafiak számára. Gyakorlati alkotásai közé tartoznak a mai Magyar Tudományos Akadémia alapjának (Magyar Tudós Társaság) létesítése, a Lánchíd megalkotása, a hajózás és hajógyártás (Óbudai Hajógyár), a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése, valamint ő volt a korszerű bortermelés, a selyemhernyó-tenyésztés, a cukorgyártás, a gázvilágítás, az országos vasútfejlesztés egyik előmozdítója. Az első gőzhengermalom létrehozásával a modern lisztgyártás megalapozója. 1842-ben ő javasolta a budai alagút építését a Várhegy keresztülfúrásával az épülő Lánchíd budai hídfőjénél. Ő volt a lóversenyzés és lótenyésztés, később az evezőssport meghonosítója Magyarországon. Kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza (mely 1840-től a Nemzeti Színház nevet viselte)."
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n.

Az azonos évben megjelent 2. kiadástól két apró eltérés különbözteti csak meg: az oldalszámozásnál a 29. oldalszám a második kiadásban félrenyomva 92-ként szerepel, valamint a Végszó negyedik sorában a közönségre szó a második kiadásban nagybetűvel "Közönségre"-ként nyomtattatott.
A szerző leghíresebb munkája, az 1830-as években induló reformmozgalom programadó műve, a magyar gazdasági irodalom egyik legfontosabb darabja.
Szentkirályi: 116.
Karton."