Múzeum Antikvárium

34. árverés

[Wien, 1925.] AMA. 160 p.
Jászi Oszkár 1919. május elsején hagyta el a proletárdiktatúra Magyarországát és Bécsbe emigrált. Mestere, vezére, októbrista ábrándjainak megtestesítője, Károlyi Mihály csak két hónappal később, július 5-én lépte át az osztrák határt. Gábor Andor 1919-ben részt vett a proletárforradalomban. Börtönbe került, innen néhány hét múlva szabadult és Bécsbe emigrált, ahol a polgári radikális Bécsi Magyar Újság munkatársa lett és itt a kommunista irányt képviselte. Amikor 1920 őszén Jászi Oszkár első írásai megjelentek a Bécsi Magyar Újságban, Gábor Andor már a napilap megbecsült főmunkatársa volt. Gábor és Jászi között antagonisztikus ellentétet képezett Jászi antibolsevizmusa. 1920 őszétől Gábor 1921-es kiválásáig fokozatosan visszaszorult a lapban, amely gyakorlatilag Jászi irányításával az októbristáké lett. Jászi Oszkár, miután 1922 első hónapjaiban szinte valamennyi vezércikkében elhatárolta magát a bolsevista „bolondgombától", április 9-én elérkezettnek látta az időt, hogy tudományos - helyesebben: annak tűnő - mezben szóljon hozzá A bolsevizmus erkölcsi válságához. Gábor Andor kilenc részes cikksorozatot írt Jászi Oszkár bolsevizmust bíráló írása ellen. A Jászi, a Marx-ölő című vitairat, szellemes fordulatai dacára, nem könnyű olvasmány. Gábor Andor itt saját fegyvereit fordítja Jászi Oszkár ellen: filozófusként és teoretikusként is bemutatkozik. Írásának terjedelme mintegy az ötszöröse Jászi Oszkár cikkének; a bírált cikknek több mint a felét saját tanulmányában is leközli és mondatról mondatra haladva cáfolja állításait. - Fenti kötet kettejük vitáját, két Jászi-írást (A bolsevizmus erkölcsi válságához. 1922. ápr. 9. /3-10. p./, Ady szelleme. 1923. jan. 28. /99-104. p./ és Gábor Andor vitacikkeit (Jászi, a Marx-ölő /11-98 p./, A kőfej és a lángész /105-160. p./) tartalmazza. (A polémiáról részletesen lsd. Tasi József: Októbrizmus vagy bolsevizmus? Gábor Andor és Jászi Oszkár polémiája című tanulmányát /Itk. 1981/4. sz. 398-420. p./)
A művészi kötés Balogh Sándor könyvrestaurátor szignált munkája.
Barna bőrberakásos egészbőr kötésben, a kötéstáblán gerincen átfolyó piros-bordó ötágú csillag préselt/ragasztott részletképével, a kötéstáblán vaknyomásos címfelirattal, bordó egészbőr, belül piros és fehér selyemmel párnázott, kapcsos "kitüntetés"-tokban, fedelén aranyozott "Gábor Andor" felirattal.