| auction house |
Laskai Osvát Antique Bookshop |
| date of auction |
d-m-Y H:i |
| title of auction |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| date of exhibition |
not given |
| auction contact |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
250. item
FÉNYES LÁSZLÓ: A forradalom okai és a Tisza bűnper vádja
~ ~ védőbeszéde a főtárgyaláson.
Egyetlen kiadás.
Bp. 1922. Löblovitz Andor. 131 p.
Csokalyi Fényes László, írói álnevein: f.l., Nihil (Éradony, 1871 - New York, 1944) újságíró, országgyűlési képviselő, Fényes Elek dédunokája Gyógyszerésznek, később pedig mérnöknek készült, ám egyetemi tanulmányait félbehagyta, s 1894-től újságíróként tevékenykedett. 1910-től Az Est munkatársa volt. Az első világháború alatt, 1917-ben választották Nyíregyháza országgyűlési képviselőjévé. Annak ellenére, hogy pártonkívüliként indult, közel állt a polgári radikálisokhoz, illetve Károlyi Mihály pártjához, s ő leplezte le a Tisza-rendszer visszaéléseit. Tiltakozott a galileisták elleni rendőri brutalitások ellen, illetve interpellált a júniusi sztrájkot megelőző MÁV gépgyári sortűz ügyében is. 1918 októberében a Nemzeti Tanács tagja, a Nemzetőrség kormánybiztosa és hadügyi államtitkár lett. A Kommunisták Magyarországi Pártja ellen erélyes fellépést követelt. A proletárdiktatúra kikiáltása után passzivitásba vonult, ám korábbi tevékenysége miatt 1919. április 21-én, mint "ellenforradalmárt" letartóztatták a Royal Szállóban. Szamuely Tibor emberei fel akarták akasztani, ám Korvin Ottó ezt megakadályozta. 1919 végén, amikor Horthy különítményesei járták a Dunántúlt, és sorra vonták felelősségre, illetve végezték ki statáriálisan azokat, akikről úgy értesültek, hogy részt vettek a Tanácsköztársaság fenntartásában, nyílt levélben tiltakozott az embertelenségek ellen. Ezért Horthyék Fényest korábbi politikai ellenfele, Tisza István meggyilkolására való felbujtással vádolták meg, s 1919. november 24-én letartóztatták (Tisza-per). Ezzel a hamis váddal évekig tartották fogva. Végül 1921-ben bizonyítékok hiányában mentették fel, s engedték szabadon október 5-én. Kiengedése után belépett az MSZDP-be, s a szociáldemokrata napilapnál, a Népszavánál helyezkedett el. Itt folytatta korábbi munkáját, s pontosan megírta a fehérterroristák gyilkosságait, illetve azt, hogy ezeknek Horthy bűnpártolója, két esetben pedig - Somogyi és Bacsó Béla esetében - felbujtója is volt. Emiatt számos perbe keveredett. Ellenségei dühét legfőképp azzal vívta ki, hogy kézre kerítette Matthias Erzberger német politikus gyilkosait, akik Gömbös Gyula lakásán bujkáltak. Így nem maradhatott Magyarországon, s az 1920-as évek közepén emigrált Bécsbe, hol az Arbeiter Zeitung munkatársa lett. Innen Pozsonyba menekült, később Prágába ment, majd Párizsban, ezt követően Marseille-ben telepedett le. 1940-ben kiutazott az USA-ba. 1941-ben egy ideig A Harc szerkesztőjeként dolgozott.
Kiadói papírborítóban. 192 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
