2025. okt. 22., szerda
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

2018. 09. 29. szombat 10:00 - 2018. 09. 29. szombat 11:55

 
379.
tétel

Zichy Nándor autográf levele ismeretlenhez 1902-ből,

Zichy Nándor autográf levele ismeretlenhez 1902-ből,

Tisztelt Barátom megszólítással, melyben sajnálatát fejezi ki a címzettnek, hogy a Kisöccse, Zichy János útján tudomására jutott kérését a Ludovika Akadémiával kapcsolatban nem tudja teljesíteni. Adony, 1902, [4] p., 1 beírt...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

379. tétel
Zichy Nándor autográf levele ismeretlenhez 1902-ből,
Tisztelt Barátom megszólítással, melyben sajnálatát fejezi ki a címzettnek, hogy a Kisöccse, Zichy János útján tudomására jutott kérését a Ludovika Akadémiával kapcsolatban nem tudja teljesíteni.
Adony, 1902, [4] p., 1 beírt oldal.
Gróf zicsi és vázsonkeöi Zichy Nándor Lipót János György Gergely (Pozsony, 1829 - Adony, 1911) politikus, országgyűlési képviselő. Zichy Aladár (1864-1937) politikus apja, Zichy János (1868-1944) politikus nagybátyja. Az ősrégi főnemesi gróf zicsi és vázsonkeöi Zichy család sarja. Atyja, gróf Zichy György (1805-1879). 1848-ban bölcsészdoktori címet szerzett a Pesti Tudományegyetemen, később Bécsben és Pozsonyban jogot hallgatott. 1861-ben Fejér vármegye alispánja, a Mailáth-Sennyey-féle (más néven: Schmerling-) provizórium alatt a helytartótanács alelnöke. 1863. február 7-én jelent meg A Hon című lapban Alapkérdéseink című cikke. Emiatt sajtóperbe fogták, megfosztották grófi rangjától és kamarási méltóságától, és - akárcsak a felelős szerkesztő Jókai Mórt - börtönbüntetésre ítélték, de a hat hónapnyi szentenciából végül csak egy hónapot töltött le. Hamarosan visszatért a politikai életbe és a kiegyezési tárgyalásokon már aktívan részt vett. 1865 és 1880 között a rácalmási, a bácsalmási, végül a székesfehérvári kerület országgyűlési képviselője. 1884-ben Ő szervezte azt az ellenzéket, amely a zsidók és keresztények közötti házasságról szóló törvényjavaslat ellen tömörült. Az egyházpolitikai küzdelmekben, majd a már szentesített törvények esetleges revíziójára vonatkozó törekvésekben az 1895-ben alapított Katolikus Néppárt egyik vezéreként vett részt. 1869-ben megalapította a Székesfehérvári Kereskedelmi Bankot, 1872-ben pedig a Fejérmegyei Takarékpénztárat. 1880 után főrendiházi tag. 1889-től elnöke volt a Szent István Társulatnak, alapítója az Alkotmány című napilapnak. 1889-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1906-ban tárnokmesteri rangot kapott. 1892-ben az Aranygyapjas-rend lovagjává ütötték.