Portobello Aukciósház

7. aukció (kézirat, aprónyomtatvány, fotó, numizmatika, bélyeg, műtárgyak)

Kundmachung der Ofner Finanz-Landes-Directions-Abtheilung, in Betreff der Ertweiterung des Termins der Einberufung und Umwechslung der Kupferscheidemünzen. Ofen am 21. November 1858. Ny. n. 1 lev. Az Osztrák Császárságban 1752-ben bevezetett konvenciós pénzrendszer alapegysége a forint volt, ami 60 konvenciós krajcárral volt egyenlő. A hatvan célszerű arányszámnak bizonyult, hiszen tíz számmal is osztható maradék nélkül: 2, 3, 4, 5, 6, 10, 12, 15, 20 és 30. (Ezzel szemben az elvileg finomabb értékbontást lehetővé tevő százas számnak csak hét osztója van: 2, 4, 5, 10, 20, 25, 50.) Ez azokban az időkben, amikor még nem voltak számoló- és számítógépek, az iskolázottság alacsonyabb szintű volt, ráadásul a váltópénzek viszonylag magasabb értéket képviseltek (az említett pénzrendszer jellemző címletei a 6, 10 és 20 krajcáros ezüstpénzek voltak, forintérmék a mindennapi fizetések során gyakorlatilag nem fordultak elő), megkönnyítette a mindennapi számolást. Ám idővel nyilvánvalóvá vált a tízes számrendszerhez igazodó pénzrendszerek előnye, főképp a különböző pénznemek átváltása során. A hagyományos, nemtizedes pénzrendszer cseréjét decimális pénzrendszerre decimalizációnak nevezik. Magyarországon (az Osztrák Császárság részeként) 1858. november 1-jén zajlott le a decimalizáció, amikor a konvenciós forint (= 60 konvenciós krajcár) helyébe az osztrák értékű forintot (= 100 osztrák értékű krajcár) vezették be 100 konvenciós forint = 105 osztrák értékű forint átváltási arányban. A hirdetmény az idevonatkozó szabályok egy részét rögzíti.