98. tétel
Erdődi Sándor: A magyar költészet kincsesháza (Apáthy István zoológus ajándékozási bejegyzésével ellátott példány)
Budapest, é. n., Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-Társ. (Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Bp.), CXXVI h. + [3] p. + 1508 h.
Apáthy István zoológus ajándékozási bejegyzésével ellátott példány. A magyar költészet kincsesháza. A magyar költészet történetének, a verstannak, a költői műfajok elméletének ismertetése kapcsán műfajok szerint csoportosította és Erdélyi Pál, Kardos Albert, Négyesi László és Névy László szaktanárok közreműködésével a magyar tanulóifjúság és család használatára tisztán oktatási célból szerkesztette: Endrődi Sándor a magyar nyelv és irod. r. tanára.
A címlap utáni oldalon
Apáthy István (Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. ) természettudós, zoológus ajándékozási bejegyzése olvasható. Apáthy összehasonlító idegszövettannal, illetve az idegrendszer finomabb szerkezetének tanulmányozásával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a mikrotechnika fejlesztésében, valamint nevéhez fűződik a neurofibrillumoknak (az idegáram vezetésének elemei) a felfedezése. Számos tudományos közleménye jelent meg, melyeket német nyelven adott közre, főleg külföldi szakfolyóiratokban.
Az ajándékozási bejegyzés szövege:
"P. L.-nak kedves bérmafiának ajánlja e könyvet és e sorokat:
A püspök inte: „Légy Te jó keresztény!”
Jó ember légy, fogadjad úgy szavát.
Körösztény légy, de ne a haza vesztén,
S jobban szeresd hitednél a hazát!
Kolozsvár, 1903. szeptember 13.
Apáthy István".
Előszóval, részletes tartalomjegyzékkel és betűrendes névsorral kiegészített kötet. Nyomtatta az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, dombornyomott díszes keretezéssel ellátott címfedéllel, feliratos, díszes, javított könyvgerinccel, levélmintás, kiadói előzéklapokkal, az egyik oldalon színes ceruzás gyermekrajzzal (1359-1360 h.), mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője,
Endrődi Sándor (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tanulmányait Nagyszombaton, Veszprémben, Kecskeméten és székesfehérvári katolikus gimnáziumban végezte. Az önképzőkörben, melynek elnöke akkor Wekerle Sándor volt, már kitűnt költői tehetségével. Pozsonyban és Pesten színészettel próbálkozott, majd Pápán leérettségizett. Ezt követően Berlinben és Lipcsében esztétikai és irodalmi előadásokat hallgatott. Visszatérve Budapestre előbb a jogra, később a bölcsészetre iratkozott be. Miután első verse megjelent a Nefelejtsben (1868), csakhamar a Fővárosi Lapok, Hazánk s a Külföld, Magyarország és a Nagyvilág, a Figyelő, az Athenaeum, az Otthon is közölte az írásait. A Csávolszky-féle Baloldal és a Fővárosi Lapok belső munkatársaként is működött."
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
