2025. okt. 23., csütörtök
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

2018. 09. 29. szombat 10:00 - 2018. 09. 29. szombat 11:55

 
132.
tétel

EÖTVÖS KÁROLY: A földadó és a kataszter az 1875. VII. törvényczikk szerint.

EÖTVÖS KÁROLY: A földadó és a kataszter az 1875. VII. törvényczikk szerint.

Egyetlen kiadás. Bp. 1875. Athenaeum. IV, 155 p. Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842 - Bp., 1916) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, "a Vajda". Korának egyik legnevesebb ügyvédje és...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

132. tétel
EÖTVÖS KÁROLY: A földadó és a kataszter az 1875. VII. törvényczikk szerint.
Egyetlen kiadás.
Bp. 1875. Athenaeum. IV, 155 p.
Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842 - Bp., 1916) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, "a Vajda". Korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége, az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében a vádlottak védője, majd a per történetéről szóló könyv szerzője. A vérvád pert követően a nemzetközileg legismertebb magyar személy. A pesti társasági-szellemi életben "a Vajda"-ként emlegették, aki évtizedeken át az Abbázia Kávéházban tartott fenn nagy tekintélyű törzsasztalt. Az 1884-es választásokon, egy évvel a tiszaeszlári per után is több kerületben jelölték, de a perben vállalt szerepéhez kapcsolt zsidóellenes hecckampánynak köszönhetően nem választották meg. 1892-ben, Irányi Dániel halála után átvette az - addig is jelentős mértékben általa irányított - 48-as Függetlenségi Párt elnökségét. 1893-ban, amikor pártja nem volt hajlandó a kormány egyházpolitikai törvényének támogatására - noha ez többek között a felekezeti egyenjogúságot és a polgári házasság bevezetését irányozta elő - Eötvös lemondott az elnökségről, és huszonnégy társával kilépve megalapította a Függetlenségi Néppártot vagy, ahogy emlegették, az "Eötvös-pártot". 1895-ben ismét tényleges vezetőként tért vissza az akkor már Kossuth Ferenc elnökölte Függetlenségi Pártba. 1899-ben végleg kilépett, független liberális képviselőként maradt tagja az országgyűlésnek. Utolsó néhány aktív képviselői évében először a Bánffy Dezső-féle ellenzéki Új Pártba lépett be 1904-ben, "a nemzeti küzdelem egységes folytatásáért", majd ismét függetlenként többek között a házszabályról mondott nagyobb beszédet. Végül 1910-ben csatlakozott Tisza István új pártjához, a Nemzeti Munkapárthoz, mert ebben látta a deáki politika megújításának lehetőségét, mandátumhoz azonban 1905 után már nem jutott. Ügyvédi és politikai karrierje után fontos könyvek szerzője.
Kiadói, kicsit sérült egészvászon-kötésben. 215 mm.