2025. Oct. 22., Wednesday
Live-Auktion

Laskai Osvát Antiquariat
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

29-09-2018 10:00 - 29-09-2018 11:55

 
132.
tétel

EÖTVÖS KÁROLY: A földadó és a kataszter az 1875. VII. törvényczikk szerint.

EÖTVÖS KÁROLY: A földadó és a kataszter az 1875. VII. törvényczikk szerint.

Egyetlen kiadás. Bp. 1875. Athenaeum. IV, 155 p. Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842 - Bp., 1916) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, "a Vajda". Korának egyik legnevesebb ügyvédje és...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

132. Artikel
EÖTVÖS KÁROLY: A földadó és a kataszter az 1875. VII. törvényczikk szerint.
Egyetlen kiadás.
Bp. 1875. Athenaeum. IV, 155 p.
Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842 - Bp., 1916) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, "a Vajda". Korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége, az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében a vádlottak védője, majd a per történetéről szóló könyv szerzője. A vérvád pert követően a nemzetközileg legismertebb magyar személy. A pesti társasági-szellemi életben "a Vajda"-ként emlegették, aki évtizedeken át az Abbázia Kávéházban tartott fenn nagy tekintélyű törzsasztalt. Az 1884-es választásokon, egy évvel a tiszaeszlári per után is több kerületben jelölték, de a perben vállalt szerepéhez kapcsolt zsidóellenes hecckampánynak köszönhetően nem választották meg. 1892-ben, Irányi Dániel halála után átvette az - addig is jelentős mértékben általa irányított - 48-as Függetlenségi Párt elnökségét. 1893-ban, amikor pártja nem volt hajlandó a kormány egyházpolitikai törvényének támogatására - noha ez többek között a felekezeti egyenjogúságot és a polgári házasság bevezetését irányozta elő - Eötvös lemondott az elnökségről, és huszonnégy társával kilépve megalapította a Függetlenségi Néppártot vagy, ahogy emlegették, az "Eötvös-pártot". 1895-ben ismét tényleges vezetőként tért vissza az akkor már Kossuth Ferenc elnökölte Függetlenségi Pártba. 1899-ben végleg kilépett, független liberális képviselőként maradt tagja az országgyűlésnek. Utolsó néhány aktív képviselői évében először a Bánffy Dezső-féle ellenzéki Új Pártba lépett be 1904-ben, "a nemzeti küzdelem egységes folytatásáért", majd ismét függetlenként többek között a házszabályról mondott nagyobb beszédet. Végül 1910-ben csatlakozott Tisza István új pártjához, a Nemzeti Munkapárthoz, mert ebben látta a deáki politika megújításának lehetőségét, mandátumhoz azonban 1905 után már nem jutott. Ügyvédi és politikai karrierje után fontos könyvek szerzője.
Kiadói, kicsit sérült egészvászon-kötésben. 215 mm.