2025. okt. 22., szerda
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

2018. 09. 29. szombat 10:00 - 2018. 09. 29. szombat 11:55

 
130.
tétel

EÖTVÖS JÓZSEF, BÁRÓ: A nemzetiségi kérdés.

EÖTVÖS JÓZSEF, BÁRÓ: A nemzetiségi kérdés.

Első kiadás. Pest, 1865. Ráth Mór. IX, 158 p. Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813 - Pest, 1871) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere,...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

130. tétel
EÖTVÖS JÓZSEF, BÁRÓ: A nemzetiségi kérdés.
Első kiadás.
Pest, 1865. Ráth Mór. IX, 158 p.
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813 - Pest, 1871) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, az MTA (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság elnöke (1860-1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja. Szellemi fejlődésére nagy hatást gyakorolt nevelője, Pruzsinszky József, aki a francia felvilágosodás híveként felkeltette a fiatal Eötvös érdeklődését a politika és a filozófia iránt. Szoros barátságba került Szalay Lászlóval, aki megerősítette irodalmi hajlamait. Jelen volt az 1832. évi országgyűlésen Pozsonyban. Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett; pártolóinak élén Szemere Bertalan állt. 1840. évi országgyűlésen mint felsőházi tag volt jelen az ellenzék soraiban. Többnyire pártolta és szónoklataival támogatta az alsóház előterjesztéseit. Csak néha tért el pártja nézeteitől, az utókor azonban a legtöbb esetben őt igazolta. Ennek egyik legkiemelkedőbb példája a vallásügy volt, amely végül is az ő önálló - korábban különcnek és gyanúsnak tartott - véleménye alapján került rendezésre. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a "Kelet népe és Pesti Hírlap" című röpiratát. Az 1843-as országgyűlésen Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik vezéralakja. Amikor a Pesti Hírlap 1844 közepén a központosítás egyik fő közlönyévé vált, Szalay Lászlónak egyik legfőbb, legtekintélyesebb munkatársa lett. Itt fejtette ki, hogy Magyarország fellendítésére az egyetlen biztos rendszer a parlamentáris kormányzat. A kormány a reformtörekvésekre válaszul az adminisztrátori rendszerrel lépett fel, ez szorosabb összefogásra intette az ellenzéket. Eötvös egyike volt azoknak, akik az összetartásért mindent megtettek, feledve minden korábbi sérelmét. Később a parlamenti kormány gondolatát az országos ellenzék programjába is sikerült beiktatnia. Az első magyar felelős minisztériumban neki a vallás- és közoktatási tárca jutott. Ezután már nem tudott maradandót alkotnia.
Kiadói, javított papírborítóban. 232 mm.