2025. Oct. 22., Wednesday
Live-Auktion

Laskai Osvát Antiquariat
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

29-09-2018 10:00 - 29-09-2018 11:55

 
130.
tétel

EÖTVÖS JÓZSEF, BÁRÓ: A nemzetiségi kérdés.

EÖTVÖS JÓZSEF, BÁRÓ: A nemzetiségi kérdés.

Első kiadás. Pest, 1865. Ráth Mór. IX, 158 p. Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813 - Pest, 1871) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere,...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

130. Artikel
EÖTVÖS JÓZSEF, BÁRÓ: A nemzetiségi kérdés.
Első kiadás.
Pest, 1865. Ráth Mór. IX, 158 p.
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813 - Pest, 1871) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, az MTA (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság elnöke (1860-1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja. Szellemi fejlődésére nagy hatást gyakorolt nevelője, Pruzsinszky József, aki a francia felvilágosodás híveként felkeltette a fiatal Eötvös érdeklődését a politika és a filozófia iránt. Szoros barátságba került Szalay Lászlóval, aki megerősítette irodalmi hajlamait. Jelen volt az 1832. évi országgyűlésen Pozsonyban. Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett; pártolóinak élén Szemere Bertalan állt. 1840. évi országgyűlésen mint felsőházi tag volt jelen az ellenzék soraiban. Többnyire pártolta és szónoklataival támogatta az alsóház előterjesztéseit. Csak néha tért el pártja nézeteitől, az utókor azonban a legtöbb esetben őt igazolta. Ennek egyik legkiemelkedőbb példája a vallásügy volt, amely végül is az ő önálló - korábban különcnek és gyanúsnak tartott - véleménye alapján került rendezésre. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a "Kelet népe és Pesti Hírlap" című röpiratát. Az 1843-as országgyűlésen Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik vezéralakja. Amikor a Pesti Hírlap 1844 közepén a központosítás egyik fő közlönyévé vált, Szalay Lászlónak egyik legfőbb, legtekintélyesebb munkatársa lett. Itt fejtette ki, hogy Magyarország fellendítésére az egyetlen biztos rendszer a parlamentáris kormányzat. A kormány a reformtörekvésekre válaszul az adminisztrátori rendszerrel lépett fel, ez szorosabb összefogásra intette az ellenzéket. Eötvös egyike volt azoknak, akik az összetartásért mindent megtettek, feledve minden korábbi sérelmét. Később a parlamenti kormány gondolatát az országos ellenzék programjába is sikerült beiktatnia. Az első magyar felelős minisztériumban neki a vallás- és közoktatási tárca jutott. Ezután már nem tudott maradandót alkotnia.
Kiadói, javított papírborítóban. 232 mm.