2025. okt. 21., kedd
Online aukció

Ráday Antikvárium és Galéria
Fair Partner ✔
45. árverés - Könyv

2024. 01. 25. csütörtök 15:00 - 2024. 02. 04. vasárnap 18:00

 
149.
tétel

Egressy Gábor: A szinészet iskolája.

Egressy Gábor: A szinészet iskolája.

A szerző hátrahagyott dolgozataiból egybegyűjté és kiadja: Egressy Ákos. 1889. Uj kiadás. Budapest, 1889. Hornyánszky Viktor. [4], 230, [2] p. 24 cm. Aranyozott gerinc-vinyettával ellátott félvászon kötésben, az eredeti borító...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

149. tétel
Egressy Gábor: A szinészet iskolája.
A szerző hátrahagyott dolgozataiból egybegyűjté és kiadja: Egressy Ákos. 1889. Uj kiadás.
Budapest, 1889. Hornyánszky Viktor. [4], 230, [2] p. 24 cm.
Aranyozott gerinc-vinyettával ellátott félvászon kötésben, az eredeti borító bekötve. Néhány oldalon ceruzás aláhúzás, ettől eltekintve a képeken látható, jó állapotban.
Egressy Gábor (1808-1866) színész, rendező, szakíró, lapszerkesztő, színészpedagógus. 1826-ban állt színésznek, bár családja református papnak szánta. 1829–1834 között Kassán és Kolozsvárott, 1835–37-ben a budai Várszínházban játszott. 1837-ben volt első bécsi tanulmányútja. 1837–1866 között megszakításokkal a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja, 1845-től rendezője is. 1843–44-ben németországi és párizsi tanulmányútra ment. 1848–49-ben szegedi kormánybiztos, majd szabadcsapat-vezér. 1849–50-ben Törökországba emigrált, ahonnan informátori szolgálatok fejében térhetett haza. 1851–1854 között a Nemzeti Színház operarendezője, játékjogát 1855-ben kapta vissza. 1863-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1865–66-ban a Színi Tanoda tanára. A magyar romantika legtudatosabb színésze volt, aki gyengébb fizikai adottságait állandó önképzéssel pótolta. A szerelmes és hősi szerepkört átengedte másoknak. A klasszikus és kortárs drámákban mint átlényegülő színész a bonyolult lélekrajzi feladatokat kereste. Repertoárja 358 szerep volt. Jelentős részt vállalt a francia romantika meghonosításában, Shakespeare műveinek és a kortárs magyar írók bemutatásában. Szakírói tevékenységet 1837-től folytatott. A színészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel egyaránt foglalkozott.