Ráday Antikvárium és Galéria

Fair Partner ✔
45. árverés - Könyv

Készült az ezred emlékbizottságának megbízásából a M. Kir. Hadilevéltár hivatalos adatai alapján.
Budapest, [1931]. Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság. 234 p., 17 t. (képek), 1 térkép (kihajtható). Szövegközti térképvázlatokkal. 24,5 cm.
Aranyozott kiadói egészvászon kötésben, eredeti karton bobozában, a képeken látható, jó állapotban.
A 3. "Hadik" Huszárezred a Habsburg Birodalom haderejének részét képező lovasságnak volt a huszárezrede. Az 1867-es Kiegyezést követően az úgynevezett Közös Hadsereg egysége volt, mely katonai alakulatként tevékenykedett az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig. Az ezredet 1702-ben Forgách Huszárezred néven állították fel. Ebből az alakulatból alakult ki a későbbi Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred. Az ezred 1769-ben kapta az össz lovasságra vonatkozó 32. Lovassági Ezred megnevezést, de egészen 1798-ig az ezredtulajdonos nevén hívták az ezredet, akinek ekkor már nem feltétlen kellett a parancsnoknak is lennie. Az 1798-as rendszer bevezetésével hivatalosan csak a sorszámot lehetett használni, de a gyakorlatban vegyesen használták a sorszámot az ezredtulajdonosi névvel történő megnevezést is. 1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 3. Huszárezred néven szolgált. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését. Másfelől senki sem tartotta be szívesen ezt a parancsot és továbbra is "Hadik-Huszárezrednek" titulálták az ezredet.