2025. Sep. 09., Tuesday
Catalogue presentation

Abaúj Antique Book Shop
69th book auction

14-12-2012 17:00

 
154.
tétel

PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele

PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele

PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele, valamint Vocsrovics József esztergomi könyvkötő hozzá írt sorai egyazon levélben. A könyvkötő arra kéri a püspök urat, hogy segítse őt a...

Archive item - The artwork is not available

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

154. item
PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele
PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele, valamint Vocsrovics József esztergomi könyvkötő hozzá írt sorai egyazon levélben. A könyvkötő arra kéri a püspök urat, hogy segítse őt a vízivárosi plébánia harangozói állásának betöltésében. Prohászka továbbítja levelét Kálmán ismerősének, aki kér, hogy támogassa, mivel meg van vele elégedve. Kelt.: Bp., 1924. VI. 21. 2 lev. 4 beírt oldal.

Prohászka Ottokár a magyar keresztényszocializmus képviselője. Ékes, egyéni stílusa révén a modern katolicizmus egyik legnagyobb hatású képviselője, a 20. század eleji katolikus megújhodás egyik programadója. Írásai máig hatóak, gondolatai, személye ma is viták tüzében áll. Miközben kíméletlen harcot folytatott a forradalmi munkásmozgalom és a Nyugat, főként Ady Endre ellen, modernista nézetei miatt Rómában 1911-ben három könyvét, köztük Az intellektualizmus túlhajtásai (1910) c.-t indexre tették. „Mi az antiszemitizmust nem faji, vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk fel” – írta már 1893-ban, majd hozzátette: – „A zsidóság fekélye csontvázzá rágta a keresztény magyar népet.” Nézetei később sem változtak. A zsidóság „sakterkezek alatt vérbe akarta fojtani a magyarságot” – fogalmazott 1923-ban, ezért nemzeti önvédelemnek tartotta a „pozitív”, azaz a keresztényeket előnybe helyező antiszemitizmust, és a liberalizmus mételyével az általa megalkotott fogalmat, a „hungarizmust” állította szembe.