2025. Sep. 09., Tuesday
Katalogpräsentation

Abaúj Antique Book Shop
69. Bücherauktion

14-12-2012 17:00

 
154.
tétel

PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele

PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele

PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele, valamint Vocsrovics József esztergomi könyvkötő hozzá írt sorai egyazon levélben. A könyvkötő arra kéri a püspök urat, hogy segítse őt a...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

154. Artikel
PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele
PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele, valamint Vocsrovics József esztergomi könyvkötő hozzá írt sorai egyazon levélben. A könyvkötő arra kéri a püspök urat, hogy segítse őt a vízivárosi plébánia harangozói állásának betöltésében. Prohászka továbbítja levelét Kálmán ismerősének, aki kér, hogy támogassa, mivel meg van vele elégedve. Kelt.: Bp., 1924. VI. 21. 2 lev. 4 beírt oldal.

Prohászka Ottokár a magyar keresztényszocializmus képviselője. Ékes, egyéni stílusa révén a modern katolicizmus egyik legnagyobb hatású képviselője, a 20. század eleji katolikus megújhodás egyik programadója. Írásai máig hatóak, gondolatai, személye ma is viták tüzében áll. Miközben kíméletlen harcot folytatott a forradalmi munkásmozgalom és a Nyugat, főként Ady Endre ellen, modernista nézetei miatt Rómában 1911-ben három könyvét, köztük Az intellektualizmus túlhajtásai (1910) c.-t indexre tették. „Mi az antiszemitizmust nem faji, vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk fel” – írta már 1893-ban, majd hozzátette: – „A zsidóság fekélye csontvázzá rágta a keresztény magyar népet.” Nézetei később sem változtak. A zsidóság „sakterkezek alatt vérbe akarta fojtani a magyarságot” – fogalmazott 1923-ban, ezért nemzeti önvédelemnek tartotta a „pozitív”, azaz a keresztényeket előnybe helyező antiszemitizmust, és a liberalizmus mételyével az általa megalkotott fogalmat, a „hungarizmust” állította szembe.