Studio Antikvárium

25. Könyvárverés

Wien, 1790. bey Hieronymus Löchenkohl. 1 t. (rézmetszetű címkép) + [18] p. + 2 t. (kihajtható rézmetszet, ebből egy kézzel színezett). Folio.

II. Lipót tervezett budai koronázásának gyönyörű metszetekkel illusztrált emlékalbuma. A munka az uralkodó trónra lépése alkalmából, a magyar királyi koronázások szokásrendjét és történeti hátterét ismerteti. Szól a Szent Korona történetéről, Szent István koronázási palástjáról, valamint a többi koronázási jelvényről. Sorra veszi a koronázáson résztvevő méltóságokat, megnevezve azt is, hogy éppen ki viseli ezt a címet, és leírja az ott betöltött szerepüket. Majd említi az ilyenkor szokásosan összehívott országgyűlést. Elmeséli, hogy ezeket kezdetben Székesfehérváron, majd Budán tartották, azonban Buda elfoglalása után Pozsonyba helyezték át színhelyüket. Mivel II. József 1785-ben ismét Budát nyilvánította az ország fővárosává, ezért a Lipót által összehívott országgyűlés is itt nyílt meg június 10-én. Erről azonban más aktuális hírt nem közöl. Ezt követően rátér a koronázási szertartás szokásos menetének az ismertetésére, idézi – már Lipótra alkalmazva – a királyi eskü szövegét, leírja a koronázási lakomát. Végül egészen a fejedelmektől kezdve felsorolja a magyar uralkodókat.
A koronázás Pozsonyban történt november 15-én. E kiadás különlegessége azonban, hogy címében a koronázás helyeként Budát jelöli meg, eltérően a többi, ebből az alkalomból, hasonló címmel napvilágot munkától. Hasonlóképp a koronázási ceremónia ismertetésekor azt írja, hogy annak első lépéseként az uralkodó megérkezik a „budai palotába.” A szöveg ugyanebben a nyomdában, szinte változatlanul, de eltérő formátumban is megjelent. Ebben azonban mindkét helyen a valóságnak megfelelően Pozsony szerepel. Ennek magyarázata a következő lehet: a szöveg által is említett országgyűlés kezdetben Budán tárgyalt, a rendek azt szerették volna, ha a koronázást is ott végzik. Lipót azonban ehhez nem járult hozzá, október 13-án közölte az országgyűléssel, hogy a koronázást november 15.-re tűzte ki Pozsonyba, és a gyűlést is áthelyezi oda. Feltehetően – címe ellenére – a munka kinyomtatása még Lipót váratlan döntése előtt készült, és a rendek kívánságának megfelelően Budát vélte az esemény színhelyének. A későbbi kiadásokban, az új helyzetnek megfelelően ezt módosították.
A címképen az uralkodó ovális keretben látható, allegorikus alakokkal körülvéve, előtte a magyar és a cseh korona. A kép tetején a keret felett kürtöt fújó szárnyas angyal-alak, a kürtön függő zászlón felirat: „Redeunt Saturnia Regna” (idézet Vergilius IV. eclogájából, amelyet a középkori hagyomány Krisztus eljövetelének jóslataként értelmezett). A kép bal oldalán álló nőalak által tartott zászlón „Hungaria Felix” (Boldog Magyarország) felirat.
A második (kihajtható) rézmetszeten a magyar korona, a koronázási jelvények, és egy magyar herold díszruhába öltözött képe látható, mindez gyönyörű, korabeli színezéssel. A harmadik (kihajtható) rézmetszeten a magyar vezérek és uralkodók miniatűr arcképei találhatók. A metszet a Hieronymus Ortelius krónikájában található kép másolata, kiegészítve I. József, III. Károly, Mária Terézia, II. József és II. Lipót arcképével. A címlapon található rézmetszetű vignettán a koronás magyar címer látható.
Korabeli anyagok felhasználásával készült, XX. századi papírkötésben, körülvágatlan, szép példány. Rendkívül ritka könyv.