Belvedere Salon

20th Art Auction

Olaj, vászon, 85 x 58,5 cm J.b.l.: BGy Kiállítva: Benczúr és tanítványai, Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (Bp., 1921) kat. sz.: 266 A Magyar Postatakarékpénztár aukciói XLVI. (1929. január), kat. sz.: 3 Reprodukálva: Postatakarékpénztár aukciós katalógus (1929), II. tábla Proveniencia: 1921-től a család tulajdonában Bellák Gábor szakvéleményével

Tanulmány:
Benczúr Gyula festészetében az 1881-es Bacchánsnőt és az ugyanakkor készült Nárciszt követően az 1900-as évek elején szaporodnak meg a mitológiai kompozíciók. E sorozat legjelentősebb darabja az 1910-ben megismételt 1903-as Faun-önarckép (Pán a nádasban). A mitológiai szerepekben megjelenő önábrázolásokon kívül harmincnégy mitológiai kompozíciót ismerünk, néhányat több verzióban is. Ezen képek zöme azonban csak a forrásokból ismert, s csupán néhány esetben van szerencsénk ismerni a művet fizikai valójában is. Ezen alkotások közül legismertebb a néhány éve budapesti aukción is fölbukkant Triton és nereidák (1907). A gúlaalakban elrendezett figurális csoportkompozíció annyira nem volt idegen Benczúrtól, hogy ehhez hasonló csoportot formált meg az Ember küzdj… (1915), valamint a Vulcanus műhelyében (1909) című kompozícióin is. Benczúr Gyula az 1900-as évek elején több hasonló, izmos, erőlködő férfialakok csoportját mutató kompozíciót is készített. Az Ember küzdj! című műve viharos tengeren hányódó csónakot, s arra fölkapaszkodni próbáló figurákat ábrázol, a Triton és nereidák pedig hasonló kompozícióban tengeri mitológiai lények játékát mutatja. Mindezekhez illeszkedik a Vulkán műhelyében című jelen tanulmánya is. Ezen kép alapján készült el végül a Vulkán műhelyében (más címváltozatokban Vulcanus műhelyében) című nagy kompozíció (114 x 70 cm), melyet a szicíliai földrengés emlékére Pro Calabria alcímmel látott el, és amelyet 1921-ben a Műcsarnok nagy Benczúr-kiállításán is bemutattak, majd a Postatakarékpénztár aukcióin 1929 januárjában elárverezték (Árverési Közlöny, XLVI. 1929. jan. kat.sz. 3. Repr. II. tábla). Érdekes, hogy ez a kép mind 1921-ben, mind 1939 körül, vagyis aukció előtt és után is Molnár Tivadar tulajdonában volt. A jelenleg vizsgált tanulmányképről is van szerencsére adatunk. Ezt a képet szintén az 1921-es kiállításon állították ki először és utoljára, és a mű akkor a család tulajdonában volt. A családnál fönnmaradt 1939 körüli följegyzések azonban már nem tesznek említést a képről, így pontosan nem tudható, hogy a kép a népes család melyik tagjánál volt, vagy mikor került el onnan. Fontos műről van szó, hiszen a nagyobb formában kidolgozott Vulkán-kompozíció jelenleg lappang, így egykorú reprodukciói mellett csupán a jelen festmény alapján alkothatunk fogalmat róla. A mű értékét növeli, hogy egyrészt a család tulajdonában őrizték, másrészt, hogy Benczúr 1921-es nagy életmű kiállításán is bemutatták.
Bellák Gábor