Központi Antikvárium

170. Könyvárverés

címlap + 373 kézzel számozott oldal
Az unikális album első előzékének versoján oldalszám szerint kigyűjtve a legjelesebb aláírók nevei. Politikusok, művészek, közéleti szereplők, többek között: Apponyi Albert, Eötvös Lóránd, Szinyei Merse Pál, Lechner Ödön, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Feszty Árpád, Stróbl Alajos, Andrássy Gyula, Thaly Kálmán, Bródy Sándor, Kiss József, Kossuth Ferenc, Fedák Sári, Herman Ottó, László Fülöp, Gerlóczy Károly, Teleki Domokos, Rákosi Jenő, Zichy Géza, Szapáry Pál, Horti Pál, Keleti Gusztáv, Istók János, Zichy Károly, Scheiber Hugó, Morelli Gusztáv, Rexa Dezső, Széll Kálmán, Körösfői Kriesch Aladár, Cholnoky Jenő, Horthy Miklós, Rigó Jancsi prímás, Fridtjof Nansen sarkkutató, még életben lévő 48-49-es honvédek és sokan mások.
Az említett hírességek szignói az adott oldalon ceruzával kijelölve. Belehelyezve két levélen tintával írt jegyzék 1898 július és december havi eladott belépőjegyekről, és újságcikkek Nansenről.
A 297. laptól új, kézzel írt címlappal: A Dunavecsei Petőfi-ház emlékkönyve, Dunavecse, 1959. Beragasztott, fametszetes Petőfi portré másolatával. Félévszázados pihenés után a kivételes vendégkönyvben folytatódtak az aláírások. A Petőfi egykori lakhelyén berendezett kiállításon zömmel szocialista brigádok, tanulmányi csoportok és úttörő csapatok - és néhány kortárs képzőművész, közéleti szereplő - bejegyzései és aláírásai olvashatók, egészen 1979-ig.
Folio méret: 28×32 cm. Egész bőrkötésben, Vasberényi Géza gyűjteményi pecsétjével. A címlap kézzel írt, középen felragasztott, színes képeslappal (részlet a műből), jobb sarkában az Ernst múzeum vignettájával. Egy levél a korszakváltásnál kijár. Értékes, megbecsülendő, közgyűjteménybe való mű.

Hozzátartozik:
Bem-Petőfi körkép. Nagy-Szeben bevétele 1849. márczius 11-én. Festette: Styka Jan, Vágó Pál és Spányi Béla.
[Bp. 1898. Werbőczy Könyvny. Rt.] 15 + [1] p.+ 12 t. (hártyapapírral védve) Kopott aranyozású, enyhén gyűrött, kiadói papírborítóban. Haránt formátum. Első levele kijár. Székely Gábor gyűjteményi pecsétjével.

A körkép rövid története
Az Erdélyi körkép, Erdélyi panoráma (lengyelül: Panorama Siedmiogrodzka) vagy Bem-Petőfi Körkép egy 15×120 m méretű körpanoráma-festmény, mely a tavaszi hadjárat egyik dicsőséges pillanatát, a nagyszebeni csatát, illetve Bem József és Petőfi Sándor alakját jeleníti meg. A körkép a csata döntő pillanatát ábrázolja. Négy fő motívuma: Bem és vezérkara, a hídért folytatott küzdelem, a honvédroham és a közeledő magyar tartalék erő. 1898 márciusában Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították. Ezt az tette lehetővé, hogy a korabeli panorámaképek „szabvány” szerint készültek kb. 120×15 méteres méretben. Bemutatásukra Európa-szerte ennek megfelelően kialakított speciális kiállítótermek és épületek, kör alakú rotundák szolgáltak. (Mint a Feszty-körképnek a mai Szépművészeti Múzeum mellett.)
Jan Styka, a Racławicei körkép ötletadója és egyik festője megbízást kapott a Bánffy-kormánytól, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készítsen hasonló alkotást. A témaválasztást Stykára bízták, aki az 1849. március 11-i, ún. második győztes nagyszebeni csatát választotta. Döntésében szerepet játszott, hogy így a lengyel Bemet és a magyar Petőfit együtt ábrázolhatja. Styka a lengyel Zygmunt Rozwadowski, Michal Wywiórski és Tadeusz Popiel, a német Leopold Schönchen és a magyar Margitay Tihamér, K. Spányi Béla, valamint Vágó Pál festőkkel végezte el a munkát, ami Lwówban (Lembergben) folyt. A három lengyel művész korábban részt vett a Racławicei körkép elkészítésében, így megfelelő tapasztalattal rendelkeztek a munkához. Margitay zsánerképfestő, Spányi tájképfestő, Vágó a monumentális festészet mestere, Schönchen pedig a csatajelenetek szakértője volt.
A munkát 1897 áprilisában kezdték el a festők és öt hónap alatt szeptemberre készültek el a teljes körképpel. Először Lwówban állították ki, majd év végén Magyarországra hozták a „Népek Tavasza” 50. évfordulójára. Egy városligeti pavilonban 1898 elejétől lehetett megtekinteni. A kép nagy sikert aratott és számtalan nézőt vonzott.
A mű népszerűsége ellenére Jan Styka nem látott reményt arra, hogy a korábban kialkudott honoráriumot a budapesti megrendelőitől megkapja. Ezért 1900-ban a körképet összetekerte és Galíciába szállította. 1907-ben volt az utolsó lehetőség arra, hogy a körképet teljes egészében láthassa a közönség, amikor Varsóban kiállították. Végül anyagi nehézségei miatt Styka az általa kiválasztott részekre vágatta a képet és részenként külön-külön értékesítette. Styka valamennyi önálló műként létrejött körképrészletet ellátta a szignójával. Az eredeti alkotás kb. 75%-a elveszett, lengyel tulajdonban lévő megmaradt részei azonban restaurálva ma is láthatók. 2009-ben ünnepelték Bem születésének 215. és hamvai Lengyelországba szállításának 80. évfordulóját. Az ünnepségek részeként bemutatták a körkép 1:2,5 méretarányú, fekete-fehér másolatát Tarnówban. 2010-ben Várpalotán, 2011-ben Sepsiszentgyörgyön, Nagyszebenben és Kiskőrösön állították ki. 2013 őszén az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban együtt mutatták be a fellelt részeket a Feszty-körképpel egyetemben.