2025. Oct. 21., Tuesday
External online auction

Régikönyvek.hu
Fair Partner ✔
XXXV. Online árverés

20-07-2021 16:00 - 25-07-2021 20:00

 
119.
tétel

Bain, Alexander, Payot, Jules A pedagógiai szakirodalom bővítése a századelőn

Bain, Alexander, Payot, Jules A pedagógiai szakirodalom bővítése a századelőn

Bain, AlexanderNeveléstudomány. Angolból fordította s bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. I–II. kötet. [Teljes.]Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky Viktor ny.) IX + [3] + 287 + [1] p.; [4] + 275...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

119. item
Bain, Alexander, Payot, Jules A pedagógiai szakirodalom bővítése a századelőn
Bain, Alexander
Neveléstudomány. Angolból fordította s bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. I–II. kötet. [Teljes.]
Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky Viktor ny.) IX + [3] + 287 + [1] p.; [4] + 275 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás.
A címoldalakon régi tulajdonosi bejegyzés.
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam. [10. szám.])
Pamlényi 187. o.
Egységes, aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben (Müller György, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Hozzá tartozik:
Payot, [Jules Antoine] Gyula
Az akarat nevelése. Francziából fordította Weszely Ödön.
Budapest, 1905. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky V. ny.)
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam, 63. kötet.) XXII + [2] + 288 p. Első magyar kiadás.
A címoldalon régi tulajdonosi bélyegzés.
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam, 63. kötet.)
Pamlényi 172. o.
Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben (Müller György, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
A XX. század elején kiadott, angolból, illetve franciából fordított szakmunkáink egyszerre szolgálták a hazai pedagógiai módszertan megújítását, illetve hívták fel a szakemberek és szakpolitikusok figyelmet az oktatás és nevelés nemzetpolitikai-erkölcsi karakterére. Két művünk közül az angolból való inkább módszertani, a franciából fordított inkább morális fókusszal bír.
Az angol szakmunkáról:
Alexander Bain (1818–1903) egyetemi professzor, nyelvészeti, filozófiai és pedagógiai író könyve eredeti nyelven először 1879-ben jelent meg, melyet a szerző később átdolgozott. Részlet a fordító előszavából: „A Neveléstudomány A. Bain „Education as a Science” cz. művének 1902-ban megjelent tizedik kiadása alapján készölt. A fordító vállalkozása talán nem szorul különösebb igazolásra. A magyar paedagogiai gondolkozás nagyobbrészt a continentalis, főleg a német paedagogia hatása alatt áll; az angol paedagogiai írók egyik legkitünőbbjének magyar nyelven való megszólalása hozzá akar járulni ezen egyoldalú hatás ellensúlyozásához és a magyar olvasót a jellemző angol fölfogással kívánja megismertetni”.
A francia szakmunkáról:
Juley Payot szakíró morális kommentárokban gazdag pedagógiai munka eredeti nyelven először 1894-ben jelent meg, „L’éducation de la Volonté” címen. A szakmunka a henyeséget, az akarat ellustulását, az érzéki örömök kergetését a legmesszebbmenőkig elítéli. A legtöbb moralizáló pedagógiai munkához hasonlóan a megoldás itt is a testedzés, a helyes, megtervezett életmód és a társak helyett a tanároknak, a tekintélyeknek való engedelmeskedés. Jules Payot pedagógiai munkájának végső célja azonban (a hasonló moralizáló traktátusoktól eltérően) nem egyéni, hanem társadalmi léptékű: a francia nemzet erkölcsi felemelése a civilizációs betegségből, mely az erkölcsök romlásán túl behozhatatlan lemaradással is fenyeget: „Nem láttuk-e az irodalomban, hogy az 1870-iki rettenetes vihar után az írók csaknem egy lélekkel szentelték erejöket az emberi állatiasság dicsőítésére? Ma sem mutatja felsőbbséges igazságát Manzoni véleményének, mint az, hogy a natalitás [itt: gyermekvállalási hajlandóság] abban a mértékben fejlődik vissza, mint amilyen mértékben az izgalmak gyarapszanak. Ahelyett, hogy mindazt, ami bennünk nagy és nemes, serkentenék, csaknem valamennyi írónk a mi alantas ösztöneink felé fordult: úgy tekintettek bennünket, mint akiknek csak hátgerincük és nyúltagyuk maradt, ahelyett, hogy gondolkodóknak való irodalmat nyújtottak volna, fej nélkül valók számára írtak.”