Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
XXXV. Online árverés

Bain, Alexander
Neveléstudomány. Angolból fordította s bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. I–II. kötet. [Teljes.]
Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky Viktor ny.) IX + [3] + 287 + [1] p.; [4] + 275 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás.
A címoldalakon régi tulajdonosi bejegyzés.
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam. [10. szám.])
Pamlényi 187. o.
Egységes, aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben (Müller György, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Hozzá tartozik:
Payot, [Jules Antoine] Gyula
Az akarat nevelése. Francziából fordította Weszely Ödön.
Budapest, 1905. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky V. ny.)
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam, 63. kötet.) XXII + [2] + 288 p. Első magyar kiadás.
A címoldalon régi tulajdonosi bélyegzés.
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam, 63. kötet.)
Pamlényi 172. o.
Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben (Müller György, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
A XX. század elején kiadott, angolból, illetve franciából fordított szakmunkáink egyszerre szolgálták a hazai pedagógiai módszertan megújítását, illetve hívták fel a szakemberek és szakpolitikusok figyelmet az oktatás és nevelés nemzetpolitikai-erkölcsi karakterére. Két művünk közül az angolból való inkább módszertani, a franciából fordított inkább morális fókusszal bír.
Az angol szakmunkáról:
Alexander Bain (1818–1903) egyetemi professzor, nyelvészeti, filozófiai és pedagógiai író könyve eredeti nyelven először 1879-ben jelent meg, melyet a szerző később átdolgozott. Részlet a fordító előszavából: „A Neveléstudomány A. Bain „Education as a Science” cz. művének 1902-ban megjelent tizedik kiadása alapján készölt. A fordító vállalkozása talán nem szorul különösebb igazolásra. A magyar paedagogiai gondolkozás nagyobbrészt a continentalis, főleg a német paedagogia hatása alatt áll; az angol paedagogiai írók egyik legkitünőbbjének magyar nyelven való megszólalása hozzá akar járulni ezen egyoldalú hatás ellensúlyozásához és a magyar olvasót a jellemző angol fölfogással kívánja megismertetni”.
A francia szakmunkáról:
Juley Payot szakíró morális kommentárokban gazdag pedagógiai munka eredeti nyelven először 1894-ben jelent meg, „L’éducation de la Volonté” címen. A szakmunka a henyeséget, az akarat ellustulását, az érzéki örömök kergetését a legmesszebbmenőkig elítéli. A legtöbb moralizáló pedagógiai munkához hasonlóan a megoldás itt is a testedzés, a helyes, megtervezett életmód és a társak helyett a tanároknak, a tekintélyeknek való engedelmeskedés. Jules Payot pedagógiai munkájának végső célja azonban (a hasonló moralizáló traktátusoktól eltérően) nem egyéni, hanem társadalmi léptékű: a francia nemzet erkölcsi felemelése a civilizációs betegségből, mely az erkölcsök romlásán túl behozhatatlan lemaradással is fenyeget: „Nem láttuk-e az irodalomban, hogy az 1870-iki rettenetes vihar után az írók csaknem egy lélekkel szentelték erejöket az emberi állatiasság dicsőítésére? Ma sem mutatja felsőbbséges igazságát Manzoni véleményének, mint az, hogy a natalitás [itt: gyermekvállalási hajlandóság] abban a mértékben fejlődik vissza, mint amilyen mértékben az izgalmak gyarapszanak. Ahelyett, hogy mindazt, ami bennünk nagy és nemes, serkentenék, csaknem valamennyi írónk a mi alantas ösztöneink felé fordult: úgy tekintettek bennünket, mint akiknek csak hátgerincük és nyúltagyuk maradt, ahelyett, hogy gondolkodóknak való irodalmat nyújtottak volna, fej nélkül valók számára írtak.”