Központi Antikvárium

Könyv

Basilea, 1515. Adam Petri. (724)p. Az első XVI. századi Szent Ágoston-kiadás, amelyet Johann Koberger jelentetett meg, a korábbi kiadások szövegét alapos kommentárokkal bővítve. Címlapkerete Urs Graf munkája, a címlap hátoldalán igen szép fametszetes illusztrációval. Hozzákötve / Bound with: Divi Aurelii Augustini Hipponensis episcopi de summa Trinitate que deus: ad Aureliu(m) Carthagine(n)sem episcopu(m): Libri Quindecim... Cui Theologice veritates... Fra(n)cisci Maronis... co(nn)ectu(n)tur. Basilea, 1515. Adam Petri. (232)p. A XVI. század elején, Budán készült reneszánsz bőrkötésben. Minden valószínűség szerint az ún. Gazius-csoporthoz tartozik. Az egy Gazius-kézirat kötéséről elnevezett csoport tagjainak közös jellemzője a rendkívül elegáns körös középdíszű táblafelépítés, amelyben a középdísz gyakran négy kehelyvirágból áll. Jellegzetes bélyegzői a palmettás szalagdísz és a nyújtott alakú kehelyvirág. A korai reneszánsz időszakában Itálián kívül elsősorban Magyarországon készültek reneszánsz stílusú kötéstáblák. Ezért ezt az időszakot olasz-magyar periódusnak nevezik. Hazánkban az 1470-es évektől az 1520-as évekig lehet követni a megszakítatlan fejlődést. A magyar reneszánsz kötések alapvetően különböznek mind az itáliai, mind az Alpokon túli kötések díszítésmódjától, szerkezetükben tisztán reneszánsz jelleget mutatnak, azonban ornamentikájuk gótikus és keleti elemekből tevődik össze. A korszak legjelentősebb hazai műhelye Budán működött, fénykorát a Mátyás- és Ulászló-kori Corvina-kötések jelentik, de a budai könyvkötőművészet egészen a város végleges török kézre kerüléséig virágzott. Sz. Koroknay Éva: Magyar reneszánsz könyvkötések. Bp. 1973., VD 16/ A 4180.; A 4245.