Alexandra Antique Book Shop

books

Darinnen enthalten Alles, was sich bey vorgenommenen Beläger- und Eroberungen der Stätte, Vestungen und Schlösser dessgleichen in veranlassten Schlachten und vorgelauffenen Scharmützeln zwischen theils Christlichen Ungarischen Königen und dem Hochlöbl. Erz-Hauss Oesterreich alss auff einer und dem Türcken und dessen Anhang auff der andern Seiten In Ober- und Nider-Ungarn Wie auch Siebenbürgen Von dem 1395. biss in das 1607. Jahr und zwar biss nach glücklich wieder gestillter Botschkayschen Unruh und dem darauff erfolgten längst verlangten Türckischen Friedens-Schluss denckwürdig zugetragen... durch Hieronymum Ortelium... auch mit einer neuen Beschreibung Dessganzen Königreichs Ungarn... Mit einer Continuation, von 1607. biss an das 1665. Jahr vermehret. Durch Martin Meyern... Verlegt Durch Paul Fürsten, Kunst- und Buchhändler in Nürnberg. Getruckt Zu Franckfurt am Mayn bey Daniel Fivet, Im Jahr 1665. (az 1. kötet rövidített címlapszövege).
Ortelius continuatus Das ist Der Ungarischen Kriegs-Empörungen, Fernere Historische Beschreibung, Oder Zweiter Theil... In Ober- und Nider-Ungarn Dessgleichen auch Siebenbürgen Von dem 1607. biss in das 1619. Jahr... Von dem 1619. biß in das 1648. Jahr... von dem 1658. biss an das 1665. Jahr... Beschrieben und zusammen getragen durch Martin Meyern... Verlegt Durch Paul Fürsten Kunst-und Buchhändlern in Nürnberg, Getruckt Zu Franckfurt am Mayn bey Daniel Fivet, Im Jahr 1665. (a 2. kötet rövidített címlapszövege).
(Az előcímlap szövege: Ausführliche Beschreibung Der Ungarischen Und Siebenbürgischen Kriegs-Händel Von Anno 1395. biß an das 1665. Jahr.)
(A díszcímlap szövege: Ortelius Redivivus et Continuatus oder Ungarische und Siebenbürgische Kriegs-Händel, so von Jahr 1395. biß auf 1665. mit dem Türcken vorgelauffe. Nürnberg, Bey Paulus Fürsten Kunst- und Buchhändler.)
1–2. kötet egybekötve.
Frankfurt am Main, 1665. Daniel Fivet nyomda. Kiadta Paul Fürst Nürnbergben.
1. kötet: 1 sztl. lev., 1 t. rézmetszet., 2 sztl. lev., 1 t. rézm., 3 sztl. lev., 2 kihajtható t. rézm., 431 p., 58 t. rézm., 6 sztl. lev. (regiszter). A bevezető levelek (lapok) sorrendben: előcímlap 1 lev.; díszcímlap 1 t.; kétszínű címlap 1 lev.; Privilegium 1 lev.; Christian herceg arcképe (amely nem szerepel a metszetjegyzékben) 1 t.; dedicatio 2 lev.; előszó 1 lev. (az előszó verzóján metszetjegyzék); egy 4 fólió méretű kihajtható Magyarország térkép (Paul Fürst kiadása); egy 2 fólió méretű t., amely nem minden példányban található, a metszetjegyzékben sem szerepel: 60 magyar vezér és király – Kevétől I.Lipótig – arcképét ábrázolja. Rózsa György kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy a metszet a kiadó Paul Fürst (†1666) utódai kiadásában jelent meg, Heinrich Raab rézmetsző munkájaként. Az arcképek forrását az 1664-ben megjelent Nádasdy-féle Mausoleum királyképeire vezeti vissza. A metszet elkészítési ideje magyarázza, miért nem lett valamennyi példányba belekötve és miért nem szerepel a metszetjegyzékben sem. A Redivivus kinyomtatása után rögtön eladott példányokba még nem köthették bele, hiszen még nem jelent meg. A még el nem adott példányokba a metszet kinyomtatása után viszont belekötötték (Rózsa Gy.: Magyar történetábrázolás a 17. században). A 413 p. közé – lapszámhoz illeszkedve – 28 portré, 28 városkép és 2 kivégzést ábrázoló metszetet illesztettek. A 28 városképből 25 magyar várost ábrázol, szinte az összes jelentős erődítménnyel ellátott magyar várost, ahol 1552 és 1602 között magyar-török harcok zajlottak. Többek között: Szolnok, Tokaj, Gyula, Sziget, Sziszek, Palota, Fülek, Győr, Komárom, Esztergom, Visegrád, Temesvár, Hatvan, Eger, Tata, Pápa, Vác, Győr, Nagyvárad, Buda, Tolna, Székesfehérvár, Kanizsa, Buda-Pest.
2. kötet: 5 sztl. lev. (kétszínű címlap 1 lev.; dedicatio 2 lev.; előszó 1 lev.; metszetjegyzék 1 lev.), Ortelius mellképe 1 rézm. t.; 21 római számozott rézm. t. (sorrendben: 8 városkép XIV–XXI számozással és A–H betűzéssel, valamint I–XIII számozású 9-9 portrét ábrázoló rézm. t.); 362 p., 22 rézm. t.; 10 sztl. lev. (regiszter). A 22 t. részletezése: 12 városkép (Németújvár, Szádvár, Kassa, Érsekújvár, Káló, Pozsony, Szatmárnémeti, Pécs, Kanizsa, Nyitra, Léva, dupla méretű Pozsony stb.), 1 napfogyatkozást ábrázoló kép, 1 csatakép (Szentgotthárd), 6 portré (közöttük Apafi Mihály lovasképe), 2 kihajtható térképcsík.
A metszetek mindkét kötetben pontosan megfelelnek a metszetjegyzékekben leírtaknak.
Ezen a címen és ezzel a tartalommal első kiadás.
A metszetekről: az 1. kötet városkép metszetei Johann (Hans) Sibmacher német címerfestő és rézmetsző (†1611) munkái, amelyek a jelen kiadásban egészen kevés javítással kerültek felhasználásra. Christian herceg portréját Mathias van Somer metszette (rotterdami, később Nürnbergben is működő rézmetsző, aki a Paul Fürst által kiadott Türckische und Ungarische Chronica c. könyv számára készített először magyar vonatkozású metszeteket 1663-ban), a metszeten lévő szöveget M.M. (Martin Meyer) írta. A térkép két változatát is leírja Szántai Lajos Atlas Hungaricus-ában.
A 2. kötet 13 kilencportrés metszete szintén M.v. Somer (MVS monogram, Nagler: Monogram Lex. IV. 2229.) munkája. A többi metszet (városképeket, portrékat) Lucas Schnitzer, 1635 és 1665 között Nürnbergben dolgozó rézmetsző munkája, ő szintén a Türckische und Ungarische Chronica c. könyvbe metszett városképeket (LS monogram, Nagler V. 137). A metszetek legnagyobb része rézmetszet-rézkarc vegyes technikával készült.
Martin Meyer, pseudo Ph(ilemerus) I(renicus) Elisius (a sziléziai Haynauban született, születési és halálozási dátumát nem ismerjük), 1659–70 között 25(?) kötetben megjelenő művet szerkesztett Diarium Europaeum címmel Frankfurtban, és a Theatrum Europaeum 8. és 9. kötetét is ő szerkesztette.
Orteliusról és Sibmacherről máshol bőséges leírás található.

A török háborúk Magyarország területén zajló eseményei élénken érdekelték a külföldi, elsősorban német, olasz és francia kortársakat. A tőlünk nyugatabbra elterülő országokban a törököktől való félelem indokolta a megszámlálhatatlan magyarvonatkozású röplap és könyv kiadását. A XVI–XVII. század fordulóján a megelőző korszak viszonylagos békéjét újra rendszeres hadjáratok, az úgynevezett hosszú, tizenötéves török háború harcai váltották fel. Ennek a hosszú háborúnak első felével foglalkozik Ortelius németnyelvű krónikája, amely először 1602-ben jelent meg Nürnbergben. 1395-től tárgyalja az eseményeket, de a régebbi történelemre vonatkozóan egyszerűen átveszi más szerzők megállapításait. Az 1590-es évektől kezdve elbeszélése részletezőbbé válik, hivatalos jelentésekre támaszkodó szövege az egykorú eseményeket illetően forrásértékű. A török háborúk iránti nagy érdeklődés kielégítésére a könyvet különféle bővítésekkel többször is kiadták. A képeket Ortelius sógora, Johann Sibmacher nürnbergi festő és rézkarcoló készítette. A XVII. századi látképek jobb darabjai közé tartoznak. Többnek sikerült a forrását megtalálni, de vannak olyanok is közöttük, amelyek esetleg eredeti felvételek alapján készülhettek. Bár nem bizonyítható, hogy Sibmacher Magyarországon járt, de nem elképzelhetetlen, hogy a rajzok olyan valakinek a munkái, aki a hadjárat során elkísérte a sereget Magyarországra. A XVII–XVIII. századi látképek perspektivikus következetlenségeit itt is megfigyelhetjük. A metszetek szemléletes képet nyújtanak a korabeli katonaélet minden részletéről. Tanulmányozhatjuk a keresztény és török tábor sátrait, a tábori életet, találkozunk rajtuk felvonuló seregeikkel, a várfalakat pusztító ágyúkkal, rohamokkal és mezei csatajelenetekkel. Megismerkedhetünk a keresztény és török katonák ruházatával és fegyverzetével.
A korabeli szokásoknak és praktikus üzleti megfontolásoknak megfelelően, a metszetek értékes lemezdúcait a nyomdák vagy kiadók megőrizték. Az Ortelius könyv képeinek lemezanyagát Sibmacher örököseitől keletkezésük után több mint fél évszázaddal Paul Fürst nürnbergi könyvkiadó szerezte meg, és így kerülhetett felhasználásra jelen könyv első kötetének illusztrálásához.
Ami ezt a kiadást egyedivé és pótolhatatlanná teszi, az a könyv második kötete, Martin Meyer munkája, amelyben a könyv kiadása előtti év végéig, 1664 októberéig dolgozza fel a három részre szakított Magyarország harcát a törökökkel, nagyobbrészt Schnitzer autentikus metszeteivel illusztrálva.
Ortelius, Hyeronimus (1543–1614) német történetíró Magyarországgal foglalkozó könyvének ez a 6. megjelenési formája, tartalmát, méretét és metszetanyagát tekintve az előtte más címen megjelent utolsó kiadásnak majd a duplája.
Teljes, hiánytalan Redivivus-példány, ritkán kerül árverésre. Ritkaságának többek között egyik oka, hogy az értékes metszetek miatt a fennmaradt példányok többségét szétszedték.
Korabeli, kissé kopott, gerincén javított pergamenkötésben, festett lapszélekkel, kartontokban. Jó állapotú, jól lapozható példány. A metszetek erős, jó nyomatok. 2 beragasztott ex librissel. Fólió méretű.
RMK III/7685, Apponyi 5. kötet 2653, Nebehay-Wagner 464, Rózsa (1999) 9. és 61/a.