2025. okt. 14., kedd
Katalógus bemutatás

Studio Antikvárium
36. könyvárverés

2016. 12. 16. péntek 17:00

 
371.
tétel

A Győri Káptalan adósságlevelei 1665–1689.

A Győri Káptalan adósságlevelei 1665–1689.

A Káptalan javára történt pénzbeli felajánlásokat és a Káptalan által adott kölcsönökhöz kapcsolódó szerződések szövegét tartalmazó könyv. 22 pergamenlevél, 38 beírt oldal. Telekessy István tihanyi apát és győri kanonok...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

371. tétel
A Győri Káptalan adósságlevelei 1665–1689.
A Káptalan javára történt pénzbeli felajánlásokat és a Káptalan által adott kölcsönökhöz kapcsolódó szerződések szövegét tartalmazó könyv.
22 pergamenlevél, 38 beírt oldal. Telekessy István tihanyi apát és győri kanonok biztatására másoltatta egybe a káptalan az általa kölcsönadott összegekről szóló okleveleket. Erre azért volt szükség, mert attól tartottak, hogy a külön-külön lévő, papírra másolt iratok az idők során könnyen elkallódhatnak, tönkremehetnek, valamint használatuk is egyszerűbb kötetes formában. A kölcsön fölvevői között van Kőszeg és Ruszt városa is. Az eredeti oklevelek kiadói közül a legismertebb Szécsényi György püspök. A könyv elején található tartalomjegyzék szerint tartalmazza többek között a Széchenyi György alapítványához, a Gábor Tóbiás adományához kapcsolódó levelek szövegét, Kechel Károly adósságlevelét, amely 240 forintról szólt. Az iratok egy része magyar nyelvű.
A kötet végén Széchenyi György esztergomi érsek és Kollonich Lipót Károly győri püspök aláírásai hitelesítették a könyvet. Mindkét aláíró jelentős egyházi és politikai személyiség volt a korabeli Magyarországon. Sárvár-felsővidéki Széchényi György (1603–1695) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök volt, illetve kalocsai, később pedig esztergomi érsek. 1671-ben tagja volt a protestáns prédikátorok ellen létesült pozsonyi vértörvényszéknek. Az udvar képviseletében részt vett az I. Rákóczi Györggyel folytatott linzi béketárgyalásokon. A Wesselényi-összeesküvés idején eredménytelenül járt közben az elítéltek ügyében a királynál. Számos latin nyelvű beszéde nyomtatásban is megjelent.
Kollonich Lipót (1631–1707) horvát-osztrák származású magyar gróf, bíboros, esztergomi érsek, kora magyarországi ellenreformációja vezéralakjának számított. 1685-től 1691-ig volt győri püspök. 1695. július 14-én Széchényi György halála után esztergomi érseknek nevezték ki. A római katolikus vallás terjesztése körül egész életében nagy buzgalmat fejtett ki.
Korabeli, aranyozott, 1688-ra datált bőrkötésben. Az elő- és háttáblát szimpla lénia között geometrikus és csillag ornamensekből összeállított szalagdísz övezi. A középmezőben dupla léniasorral keretezett mező látható, melynek sarkait a külső keretdísszel dupla lénia köti össze. A táblák közepére elől Jézust, hátul Szűz Máriát a kisdeddel ábrázoló, ovális, aranyozott medaliont nyomtak. A gerincet öt valódi borda osztja hat mezőre, melyeket dupla léniakeretbe helyezett, növényi ornamensek díszítenek. A könyvecskét három vörös színű, tölgyfa tokban található benyomott viaszpecséttel erősítették meg, amelyeket egy szálra fűztek fel. Az első Széchenyi György esztergomi érsek pecsétje, a második pecsét Kollonics Lipót Károly akkori győri püspök pecsétje, a harmadik pecséthely pedig üres.