Auktionhaus |
Studio Antikvárium |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
36. könyvárverés |
Datum der Ausstattung |
december 8-15-ig | 08-18 óráig (szombat és vasárnap kivételével) |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36-1-354-0941 | studioantikvarium@gmail.com | |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2016-12-16/36-konyvarveres-54 |
371. Artikel
A Győri Káptalan adósságlevelei 1665–1689.
A Káptalan javára történt pénzbeli felajánlásokat és a Káptalan által adott kölcsönökhöz kapcsolódó szerződések szövegét tartalmazó könyv.
22 pergamenlevél, 38 beírt oldal. Telekessy István tihanyi apát és győri kanonok biztatására másoltatta egybe a káptalan az általa kölcsönadott összegekről szóló okleveleket. Erre azért volt szükség, mert attól tartottak, hogy a külön-külön lévő, papírra másolt iratok az idők során könnyen elkallódhatnak, tönkremehetnek, valamint használatuk is egyszerűbb kötetes formában. A kölcsön fölvevői között van Kőszeg és Ruszt városa is. Az eredeti oklevelek kiadói közül a legismertebb Szécsényi György püspök. A könyv elején található tartalomjegyzék szerint tartalmazza többek között a Széchenyi György alapítványához, a Gábor Tóbiás adományához kapcsolódó levelek szövegét, Kechel Károly adósságlevelét, amely 240 forintról szólt. Az iratok egy része magyar nyelvű.
A kötet végén Széchenyi György esztergomi érsek és Kollonich Lipót Károly győri püspök aláírásai hitelesítették a könyvet. Mindkét aláíró jelentős egyházi és politikai személyiség volt a korabeli Magyarországon. Sárvár-felsővidéki Széchényi György (1603–1695) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök volt, illetve kalocsai, később pedig esztergomi érsek. 1671-ben tagja volt a protestáns prédikátorok ellen létesült pozsonyi vértörvényszéknek. Az udvar képviseletében részt vett az I. Rákóczi Györggyel folytatott linzi béketárgyalásokon. A Wesselényi-összeesküvés idején eredménytelenül járt közben az elítéltek ügyében a királynál. Számos latin nyelvű beszéde nyomtatásban is megjelent.
Kollonich Lipót (1631–1707) horvát-osztrák származású magyar gróf, bíboros, esztergomi érsek, kora magyarországi ellenreformációja vezéralakjának számított. 1685-től 1691-ig volt győri püspök. 1695. július 14-én Széchényi György halála után esztergomi érseknek nevezték ki. A római katolikus vallás terjesztése körül egész életében nagy buzgalmat fejtett ki.
Korabeli, aranyozott, 1688-ra datált bőrkötésben. Az elő- és háttáblát szimpla lénia között geometrikus és csillag ornamensekből összeállított szalagdísz övezi. A középmezőben dupla léniasorral keretezett mező látható, melynek sarkait a külső keretdísszel dupla lénia köti össze. A táblák közepére elől Jézust, hátul Szűz Máriát a kisdeddel ábrázoló, ovális, aranyozott medaliont nyomtak. A gerincet öt valódi borda osztja hat mezőre, melyeket dupla léniakeretbe helyezett, növényi ornamensek díszítenek. A könyvecskét három vörös színű, tölgyfa tokban található benyomott viaszpecséttel erősítették meg, amelyeket egy szálra fűztek fel. Az első Széchenyi György esztergomi érsek pecsétje, a második pecsét Kollonics Lipót Károly akkori győri püspök pecsétje, a harmadik pecséthely pedig üres.