Studio Antikvárium

40. könyvárverés

Kolo’sváratt, 1783. Nyomt. A’ Reform. Kollégium betüivel. Kaprontzai Ádám által. [18] + 589 [helyesen 591] + 1 p. Első magyar fordítás.
Első magyar fordítás. Zoltán József a művet 1753-ban fordította, de az csak 30 évvel később jelenhetett meg. Fenelon munkája kiindulópont magyar regény történetében, sőt ez a mű a magyar regény megteremtődése szempontjából a lehető legjobb kiindulópont volt; illetve az éppen ezt a munkát parodizáló Voltaire-rel szólva: minden lehető kezdőpontok legjobbika. A maga korában mindenki olvasta a történetet, melynek három (egymástól független) teljes magyar prózai fordítása van, Haller Lászlóé (1755), Zoltán Józsefé (1753/1783) és Domokos Lajosé, de az Ulisses-fiú történetét Hriagyel Márton sajópüspöki lelkipásztor versbe is öntötte; számtalan bokorrímes strófában regölve el a mű cselekményvázlatát.
„Telemakhosz története kalandregény, melyben felvonul minden nehézség, amit a világban hányódó hősöknek másfél évezred hasonló meséiben le kellett küzdeniük; ugyanakkor bolyongástörténet, melyben megvillannak a mediterrán térség tájai és országai; mégis elsősorban államregény, hiszen hősei politikáról, hatalomról, államigazgatásról beszélnek leggyakrabban; de ha hőse bőrébe bújunk, nevelődés- vagy fejlődésregénynek is mondhatjuk, mert a kiállt megpróbáltatások során a főhős nem egyszerűen erényesen viselkedik, hanem tapasztalatai révén okosabb, nevelődése révén egyre erényesebb férfiúvá érik...” (Bodor Béla: Régi magyar regénytükör.)
Példányunkból egy levél (Z7) hiányzik.
Drescher 115.
XX. század első felében készült, díszesen aranyozott, bordázott gerincű, világos barna félbőr kötésben, gerincén aranyozott, vörös és barna címvignettákkal. Szép példány.