2025. szept. 26., péntek
Katalógus bemutatás

Studio Antikvárium
30. Jubileumi könyvárverés

2014. 06. 05. csütörtök 17:00

 
236.
tétel

Gáti István: A’ steganographiának I-ső könyve. A’ tachygraphia vagy szapora irás módja, mellyet, mint a’ pasigraphiának philosophica vagy universalis nyelvnek is első vonásait, közre botsát, zsengeképpen Gáti István.

Gáti István: A’ steganographiának I-ső könyve. A’ tachygraphia vagy szapora irás módja, mellyet, mint a’ pasigraphiának philosophica vagy universalis nyelvnek is első vonásait, közre botsát, zsengeképpen Gáti István.

Pesten, 1820. Trattner János Tamás’ betűivel. 15 + [1] p. Első kiadás. Gáti István (1749–1843) az első magyar gyorsírási rendszer megalkotója. Őt nevezzük az első magyar gyorsírónak is, mert előtte nem tudunk senkiről, aki...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

236. tétel
Gáti István: A’ steganographiának I-ső könyve. A’ tachygraphia vagy szapora irás módja, mellyet, mint a’ pasigraphiának philosophica vagy universalis nyelvnek is első vonásait, közre botsát, zsengeképpen Gáti István.
Pesten, 1820. Trattner János Tamás’ betűivel. 15 + [1] p. Első kiadás.
Gáti István (1749–1843) az első magyar gyorsírási rendszer megalkotója. Őt nevezzük az első magyar gyorsírónak is, mert előtte nem tudunk senkiről, aki hazánkban a tulajdonképpeni, szorosabb értelemben vett gyorsírást művelte volna. Szatmár megyében, Mándon született, református esperes volt, majd pedig Máramaros megyében táblabíró. Harcolt azért, hogy az országgyűlési naplót magyar nyelven vezessék, ezt sikerült is elérnie, így az 1790-es országgyűlésen határozatban mondták ki: „ezentúl a két tábla közti üzenetváltásoknál a magyar nyelv használtassék, s az országgyűlési napló magyar nyelven vezettessék.” 1820-ban jelent meg munkája, amely az első magyar gyorsírási könyv. Gáti gyorsírási rendszerével háromszor gyorsabban lehetett írni a közírásnál, mégsem ért el vele nagy sikereket. Ő javasolta először hazánkban a gyorsírás iskolai tanítását, s megjósolta, hogy: „annak az irodákban igen nagy jelentősége lesz.” A bibliográfiák szerint a műhöz egy tábla is tartozik, ezt példányunk nem tartalmazza. A címlap tetején régi javítás.
Fűzve, korabeli festett papírborítóban. Nagyon ritka könyv.