2025. Sep. 26., Friday
Katalogpräsentation

Studio Antikvárium
30. Buchauktion

05-06-2014 17:00

 
236.
tétel

Gáti István: A’ steganographiának I-ső könyve. A’ tachygraphia vagy szapora irás módja, mellyet, mint a’ pasigraphiának philosophica vagy universalis nyelvnek is első vonásait, közre botsát, zsengeképpen Gáti István.

Gáti István: A’ steganographiának I-ső könyve. A’ tachygraphia vagy szapora irás módja, mellyet, mint a’ pasigraphiának philosophica vagy universalis nyelvnek is első vonásait, közre botsát, zsengeképpen Gáti István.

Pesten, 1820. Trattner János Tamás’ betűivel. 15 + [1] p. Első kiadás. Gáti István (1749–1843) az első magyar gyorsírási rendszer megalkotója. Őt nevezzük az első magyar gyorsírónak is, mert előtte nem tudunk senkiről, aki...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

236. Artikel
Gáti István: A’ steganographiának I-ső könyve. A’ tachygraphia vagy szapora irás módja, mellyet, mint a’ pasigraphiának philosophica vagy universalis nyelvnek is első vonásait, közre botsát, zsengeképpen Gáti István.
Pesten, 1820. Trattner János Tamás’ betűivel. 15 + [1] p. Első kiadás.
Gáti István (1749–1843) az első magyar gyorsírási rendszer megalkotója. Őt nevezzük az első magyar gyorsírónak is, mert előtte nem tudunk senkiről, aki hazánkban a tulajdonképpeni, szorosabb értelemben vett gyorsírást művelte volna. Szatmár megyében, Mándon született, református esperes volt, majd pedig Máramaros megyében táblabíró. Harcolt azért, hogy az országgyűlési naplót magyar nyelven vezessék, ezt sikerült is elérnie, így az 1790-es országgyűlésen határozatban mondták ki: „ezentúl a két tábla közti üzenetváltásoknál a magyar nyelv használtassék, s az országgyűlési napló magyar nyelven vezettessék.” 1820-ban jelent meg munkája, amely az első magyar gyorsírási könyv. Gáti gyorsírási rendszerével háromszor gyorsabban lehetett írni a közírásnál, mégsem ért el vele nagy sikereket. Ő javasolta először hazánkban a gyorsírás iskolai tanítását, s megjósolta, hogy: „annak az irodákban igen nagy jelentősége lesz.” A bibliográfiák szerint a műhöz egy tábla is tartozik, ezt példányunk nem tartalmazza. A címlap tetején régi javítás.
Fűzve, korabeli festett papírborítóban. Nagyon ritka könyv.