Studio Antikvárium

26. Könyvárverés

Kelt: Budapest, 1932. június 30. Mérete 105x147 mm, másfél sűrűn beírt oldal.
A baráti hangvételű levél első felében megköszöni címzett jókíváságait, majd felesége betegségéről ír. További szövege: „Ha biztos címedet tudom: el fogom küldeni neked a Henrik királyt – s az újabb verseket is, – öreges korom legjobbjait. – Szívesen veszed, ugy-e? […] Megint dolgozom: nagy regénybe fogtam, nagy remegéssel. Csupa félelem vagyok, álmatlan, csupa szenvedés mindig. […] Tudod, milyen gyerekes vagyok e tekintetben: egy jó szivar, kávé – s ha így érkezik, boldoggá tesz néhány órára. – A bőr is. – Te fiú, ha te nekem egy puma, vagy jaguárbőrt küldhetnél! S ami bőrt kapsz olcsón! A vámmal már nem is törődöm. S panamát, Erzsinek is, tedd meg, kedves fiam. – E tekintetben még oly mohó vagyok, mint gyerekkoromban – örülök is, hogy ez még így van. Fejbőség: 57 – Erzsié 54,5 cm. S nem bánom, akármennyi a vám. – A darabbal szörnyű viszontagságaim voltak, – most talán jobb irányban vagyok vele: Reinhardt egy tanárja, Schveyvogl dr. akarja lefordítani. – Mi az a légi posta? Ugyan írd meg végre! A tengert átrepülik? – A naplódat lemásolhatnád és elküldhetnéd – nagyon érdekel. S írj naplót tovább is. S most tanúlj megint, hogy nyugodtabb az életed. Talán nyelveket…”
[Pataki Dezső (1901–1944) író. Bécsben és Párizsban élt, majd 1929-ben a gazdasági válság elől Brazíliába ment, csak 1934-ben tért haza. Zsidó származása miatt munkaszolgálatra hívták be, és 1944-ben bombatámadás áldozata lett. Naplóban örökítette meg bécsi nyomorának idejét (Egy medikus naplójából 1922. szept. – 1924. dec.). Első elbeszélése, az Étvágy 1934-ben jelent meg a Nyugatban. Írásai a Válaszban és a Népszavában is megjelentek; témája rendszerint a Brazíliába kivándorolt magyar nincstelenek sorsa.]
Felbélyegzett, futott postai levezőlap budapesti bélyegzéssel.