Hereditas Antikvárium

17. árverés – Miscellanea ex libris Borda Lajos

... Theses prooemiales logicae Propugnaret... Paulus Okolicsanyi... Praeside Joanne Szegedi... Auditoribus Oblatus.
Tyrnaviae, 1732. Typis Academicis per Leopoldum Berger. 1t. (metszett díszcímlap)+(36)+109+(79)p.
A Szent Koronáról megjelent első önálló munka először 1613-ban jelent meg, ez a negyedik kiadása. A szerző 1608 és 1622 között koronaőr volt. Justus Lipsius követőjeként és a rendi szempontú államelmélet első – egyben legeredetibb – magyar képviselőjeként emlegetik. Az általa viselt koronaőri tisztség felújítása a rendi politika vívmányai közé tartozott, a nemesi nemzet szimbólumának tekintett koronát ugyanis a Habsburgok 1608 előtt hosszú ideig külföldön őriztették. Művét a barokk rendi ideológia közvetlen előkészítőjeként tartják számon. Kritikai szemléletű történetírása keveredik a korona eredetének legendáiban és misztikus erejében való feltétlen meggyőződésével. Népszerűségét jelzi, hogy még a XVII. században több kiadást megért. Művelődéstörténeti szempontból a korona leírása teszi figyelemre méltóvá. Révay ugyanis az egyik lemezen Szűz Máriát vélte felfedezni, Weszprémi István pedig ugyanott Dukász Mihály bizánci uralkodó – ma is látható – alakját írta le 1790-ben. Akik szerint a teljes koronát II. Szilveszter pápa adományozta Szent Istvánnak, Révayra hivatkoznak. A ma uralkodó álláspont hívei – miszerint két önálló részt egyesítettek – pedig azt vallják, hogy a koronaőr tévedett.
Korabeli bőrkötésben.