Abaúj Antique Book Shop

107. (Maradj otthon!) Könyv- és képeslap árverés

STEHELIN [Kristóf] Christof: Catechismusi Házi-Kints, Avagy, A’ Keresztyéni Hit’ Fö-Ágazatinak Kérdések és Feleletek által való Magyarázatja, És Annak a Meg-győzés, Meg-visgálás, Fel-serkentés, Intés és Vigasztalás által, a Lelkiesméretre való Alkalmaztatása, ezekből szedegettetett Könyörgésekkel együtt: Mellyet az Idvességes Tudományban nevekedni kivánó Lelkeknek, kiváltképen pedig az Istent és az ő Magzatjaiknak és Tselédjeiknek Idvességet kereső Házi Gazdáknak, Mind önnön-magoknak, mind az övéiknek bóldog meg-gazdagítására, fel-fedezett – –. Most ismét, ugyanazon végekre, Németből Magyar Nyelvre fordíttatott. Kolo’sváratt, 1752. Nyn. [16] 863 [1] p. Első magyar nyelvű kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott, bordázott egészbőr kötésben, körben pirosra festett lapszélekkel. A címlap előtti üres oldalon a kötet korábbi tulajdonosának autográf barna tintával írt feljegyzése 7 sorban: „Ez a könyv Domokos Istváné Maga pedig Aki Jézussájé… Vettem ezt a könyvet kilentz vonás forintokkal 1786 Dik esztendöben A kolosvari kompoktortol” (könyvkötől). Az utolsó oldal utáni üres lapon Domokos István családi feljegyzései két oldalon. A kiadvány az Erdélyi Református Egyház Főkonzisztóriumának nyomdájában, Pataki István nyomdász munkájával készült. A fordítást Tatai Csirke Ferenc (1707–1765) debreceni lelkész készítette. Neve azért nem szerepel a kiadványban, mert Magyarországon ekkor tiltották a Káté terjesztését. Fontos mű! Gerincét és vázát a Heidelbergi Káté (1563) képezi. Az első 18. századi erdélyi, nyomtatásban megjelent magyar nyelvű kátémagyarázat. Kérdés-felelet formában készült. Eredetileg az volt a rendeltetése, hogy a házi istentiszteletek alkalmával (is) használhassák. Ehhez képest a maga idejében komoly társadalomformáló szerepe lett. A bécsi udvarral szembeni öntudatos ellenállók javarészét egyszerre gyűjtötte felekezeti, nemzeti és politikai közösségbe. Az approbatiót Borosnyai Lukács János (1694–1760) erdélyi református püspök írta 1752 áprilisában, ugyanis csak az ő a felelősségvállalása után jelenhetett meg a mű. 1753-ban a tiltó törvényt Erdélyre is kiterjesztették, emiatt a könyvet ekkor már ott sem adhatták volna ki. Gyorsan el is fogyott, keresett hiánycikk vált belőle. A könyv több tanítását a katolikusok hevesen támadták és emiatt későbbi kiadásában több helyen szövegmódosításra került sor.