Studio Antikvárium

19. könyvárverés

é imperio de Leopoldo primero, invictissimo emperador de Romanos, Reduzelos á anales Historicos la verdad. Tomo primero(-tercero). En qe se trata de los sucessos del ano 1657. hasta el de (1687). Nueva impression corregida de muchas Erratas, y enriquezida con lindissimas Estampas y Retratos de los Heroes y Varones ilustres. [1-3. kötet].

[Antwerpen] En Amberes, 1716. Verdussen. 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [10] + 210 + [6] p. + 13 t. (rézmetszet, ebből 3 látkép, 10 portré); [2] + 363 + [14] p. + 15 t. (rézmetszet, ebből 7 látkép, 8 portré); [2] + 304 [helyesen 302] + [20] p. + 12 t. (rézmetszet, ebből 10 látkép, 2 portré). Folio. A teljes mű összesen 40 egész oldalas rézmetszetű táblát (ebből 20 portré, 20 látkép, vagy egyéb rézmetszet) és egy rézmetszetű díszcímlapot tartalmaz, amelyeket Peter Balthasar Bouttats metszett. Mindhárom címlapon barnás foltok, néhány metszet széle kissé megvágva. A könyvkötő tévesen a második kötetbe a második rész címlapja után a harmadik szövegét, a harmadik kötetbe a harmadik rész címlapja után a második rész szövegét kötötte. A példány teljes, hiánytalan. Második kiadás. I. Lipót császár és magyar király életét bemutató reprezentatív díszmű. Szerzője az ajánlás végén D. M. G. P.-nek nevezi magát, ezt Rózsa György Gonzalve Miguel de Ponte spanyol diplomatával azonosítja. Egyes forrásokban Constantino Roncaglia szerepel szerzőként. Amint az előszóból kiderül, ez a szerző első munkája.
I. Lipót házassága révén igényt tartott a spanyol trónra; ez magyarázza a spanyolok érdeklődését élettörténete iránt. A mű e második spanyol kiadása 1657-től 1687-ig, kiegészítve, három egymást követő időszakra bontva követi nyomon életét. Mindhárom kötetet részletesen kidolgozott, egész oldalas, nagyszabású allegorikus kompozíciók és csatajelenetek díszítik. A metszetek jó részét Peter Balthasar Bouttats (1681-1756), a híres amszterdami művész- és metszőcsalád tagja készítette (de néhányon Caspar Bouttats, Coenraet Waumans vagy J. Korrewyn neve olvasható). Az első kötet előtt egy igen szép tábla látható a császár medaillon-portréjával és allegorikus mellékalakokkal. Az első kötetben két jelentős magyar csata ábrázolása kapott helyet: a lévai és a szentgotthárdi ütközeté; ez utóbbi előterében Montecuccoli tábornok, Lotaringiai Károly és Bádeni Lajos látható. Ezen kívül néhány hazai vonatkozású portré, így Montecuccoli félalakos képe, Szulejmán arcképe, valamint egy négyosztatú metszeten Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc képe, és Nádasdy kivégzésének ábrázolása szerepel. Második kötet az 1672-1681 közötti eseményekkel, főképp a francia-osztrák háborúval foglalkozik. A kötetet főként e háború csataképei, szimbolikus ábrázolásai és a hozzá köthető személyek képei díszítik. Hazai vonatkozású ábrázolás Thököly Imre és Apafi Mihály arcképe (mindkettő ugyanabban, a külön nyomtatott allegorikus keretben) valamint Sobieski János, Lotaringiai Károly portréja.
A harmadik kötet szinte kizárólag a magyarországi eseményekkel foglalkozik. A táblákon a következő csaták, illetve városok ábrázolásai láthatók: 1. Bécs látképe délnyugatról, az előtérben a budai pasa és más török méltóságok. 2. Bécs felszabadítása, a város alaprajz-szerű ábrázolásával. 3. A két részre osztott kép felső részén a párkányi csata, előterében a lovon ülő Jan Sobieski lengyel királlyal; alul az esztergomi vár, az előtérben - Lotaringiai Károly által tartott lapon - Esztergom és Párkány alaprajza. 4. Visegrád és Vác (a valósággal szemben mindkettő az ellenkező partra helyezve), háttérben az égő Pest, az alsó részen Hamzsabég. 5. Érsekújvár, alul pedig a nyergesújfalui csata. 6. Buda és Pest alaprajza madártávlatból, alul Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel a budai vár oldalnézeti képét tartja. 7. Növényi kerettel választva el egymástól Simontornya, Pécs, Szeged, Siklós és Kaposvár vára. 8. A nagyharsányi csata. 9. Erdély visszahódítását ábrázoló nagyszabású kompozíció. Felül Magyarországot, Ausztriát és Lotaringiai Károlyt jelképező géniusz-alakok feszítik ki Erdély térképét; oldalt az összetört török jelképekkel távozó angyalok. Középen a császári sereg, alul erdélyi méltóságok csoportja, melyből kiválik Apafi Mihály fejedelem. A jobb sarokban maga Lotaringiai Károly áll I. Lipót arcképével a pajzsán, a csoport mögül egy főúr az "ország kulcsait" hozza. Az egész mű József királlyá történő koronázásával zárul, felül a császár portréja, kétoldalt a nép előtti eskütétel, valamint a négy égtáj felé tett kardvágás jelenete. Középen a püspöki körmenet, alatta a koronázási jelenet. A látképeken kívül IV. Mehmed és Miksa Emmanuel arcképe szerepel a kötetben. A mű első alkalommal 1696-ban jelent meg, akkor csupán 1671-ig tárgyalta az eseményeket. Apponyi Sándornak is csak az első kiadás volt a birtokában. Apponyi ?. (vö. 2338.) Rózsa 124a, 166a, 358d. (91a, 110a, 215d.) Szántai, Waldmann 1., 2. Palau 277880. Rózsa (Bp. legszebb) 36. Peeters-Fontainas 1141. Sturminger 1162. Egységes, korabeli, bordázott gerincű, gerincén kissé kopott aranyozású egészbőr kötésben, festett lapszélekkel. Az első kötet gerincén néhány apró sérülés. Teljes, jó példány, nagyon ritka kiadás.