Studio Antikvárium

38. könyvárverés

[Frankfurt am Main], 1710. ny. n. [16] + 150 + 250 p. + 22 t. (rézmetszet). Folio. Első kiadás.
Hozzákötve:
Brevissimum compendium principatus Transylvanici historiae ab Anno MDXXVI. usque ad Annum MDCCIII. Cum variis documentis et diplomatibus.
[Frankfurt am Main], 1710. ny. n. 56 p.
Kiadói kolligátum. A magyar evangélikus egyház történetét tárgyaló mű eredetileg I. Lipót megrendelésére készült. 1704-ben igyekezett megosztani a Rákóczit támogatókat, ezért az evangélikusok kedvében járva megíratta ezt a munkát. Kiadására nem került sor, de a kéziratot külföldre juttatták és Christoph Lehmann evangélikus egyháztörténete függelékeként Frankfurtban megjelentették (ezt igazolja a címlap után kötött második címlap is). A rézmetszetű táblákon német-római császárok, a reformáció néhány jelentős alakja, Husz János megégetése, illetve egy allegorikus kép látható. Példányunk első előzéklapján a mű szerzőségére utaló XIX. századi magyar, míg a metszetek egy részének margóin korabeli kézírásos latin nyelvű bejegyzések.
RMK III. 4721.
Hozzákötve:
[Révai Péter] Rewa, Petrus de: De Monarchia et Sacra Corona Regni Hungariae centuriae septem.
[Frankfurt] Francofurti, 1659. Sumptibus Thomae Matthiae Götzii. 1 t. (rézmetszetű címkép: a Magyar Szent Korona egész oldalas, allegorikus képe) + [8] + 165 + [1] p. Folio. Első kiadás.
A címlapon nagyméretű allegorikus rézmetszet. Révai Péter az 1550-től Ausztriában őrzött, és 1608-ban Pozsonyba szállított korona törvénybe iktatott őre volt haláláig. E művében „De sacra corona” című híres könyvét bővíttette ki és dolgozta át. Előképénél sokkal nagyobb igényű, átfogó mű, jóval több forrást használ fel, újdonsága, hogy oklevelekre is támaszkodik. Révai az első a hazai történetírók sorában, aki a magyar múltat egy különleges kérdés, a Szent Korona szempontjából dolgozta fel. Az oklevelek felhasználásával egy fejlettebb történetírói módszer legkorábbi hazai képviselője. Különösen nagy hangsúlyt fektetett a Hunyadi Jánossal kapcsolatos dokumentumok közlésére, és a Mátyás kultusz lelkes ápolói közé tartozott. A munka első fele Magyarország történetének századokra bontott áttekintése. Ehhez felhasználta szinte minden jeles elődjének munkáját. Behatóan foglalkozik az európai és a hazai koronázási szokások összehasonlításával. Az időrendi fejezetek után kifejti a magyar korona eredetéről szóló, nagy hatású elméletét. Leírja a korona kilenc országát (ennek során megemlékezik a magyarok és szlávok eredetéről is), ismerteti a koronázási jelvényeket és szimbolikájukat. Gyökeresen új szemléletének lényege, hogy a korona megvizsgálásából indul ki, a görög feliratok megfigyeléséből igyekszik származására következtetni. Műve hitelességét annak köszönheti, hogy mint annak őre, jól ismerhette, pontosan megfigyelhette a koronát. Leírása sokáig az egyetlen hiteles forrás volt a Szent Korona kutatói számára, munkáját számtalanszor felhasználták a következő évszázadok folyamán. Révai művében elsősorban publicisztikai, politikai szándékokat követ, lényegében egy királytükröt alkot meg. Eszményképe a vallási háborúkon, viszályokon felülemelkedő, a törökkel szembeszálló európai közösség.
RMK III. 2058. Apponyi 854. Németh H 1755.
Díszes, dúsan aranyozott, bordázott gerincű XVIII. század második felében készült, enyhén sérült, kissé kopott egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. Összességében nagyon szép példány.