Studio Antikvárium

38. könyvárverés

Bétsben, 1789. [ny. n.] 1 t. (rézmetszetű címkép: gróf Hadik András portréja) + [4] + XVI + [4] + 696 + 21 + [3] p. + 10 mell. (kézzel színezett rézmetszet, ebből 2 kihajtható) + 1 térkép (színes, kihajtható rézmetszet).
Tartalmaz még 2 szövegközti rézmetszetet is. A metszetek: Gróf Erdődi Regementje; Tábori Ágyuk; Mozsár Ágyúk; Gróf Pálffy Gránátérosai; Hertzeg Eszterházy Miklós Gránátérossai; Fö Hertzeg Ferdinánd Regementje; Két ágyús Batteria – Mozsár Batteria; [Eggy Pattantyús Regement]; Gyújtó golyóbis; A’ Mártinjesti táján esett ütközet’ hellyeinek ábrázolása; Új Orsova és az azt ostromló tábor fekvése 1789. [Ada Kaleh kézzel színezett, rézmetszetű látképe.] A könyvészeti adatok szerint a metszeteket az előfizetők utólag kapták meg, így ezeket a példányok nagy részébe bele sem kötötték.
Az első képes magyar újság. Szerkesztője és megindítója Görög Demeter volt Kerekes Sámuel közreműködésével. Görög Demeter nevelői működése során került kapcsolatba a nemesi reformmozgalom főrangú képviselőivel, gróf Széchényi Ferenccel, Festetics Györggyel, Teleki Sámuellel és körükkel. Az ő támogatásukkal indította meg a lapot 1789. július 7-én. Miként a címe is mutatja – a hatóságok megtévesztése céljából – először nem is újság-formában jelent meg. Kezdetben kizárólag az éppen folyó osztrák-török háborúval foglalkozó füzetekből állott, később azonban szabályos irodalmi folyóirattá vált. A szerkesztők a bevételből támogatták a nemzeti nyelvet és irodalmat, pályázatokat hirdettek, könyveket adtak ki.
Az újság rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert és az előfizetők száma hamar elérte, sőt túl is haladta a másik bécsi magyar újság, Szacsvay Magyar Kurírja előfizetőinek számát. Görög lapját 1300 előfizető járatta, ami még több olvasót jelentett, mert a szerkesztők ingyen megküldték az újságot a gimnáziumokba a magyar tanároknak, hogy ezáltal is kedvet csináljanak a magyar nyelvű szövegek olvastatásához. Kezdetben hetenként, majd később, mint a Magyar Kurír, a postajárathoz igazodva, hetenként kétszer jelent meg. A lap nem tüntette fel sem a szerkesztők, sem pedig a cikkírók neveit. (Például 1791-ben Hajnóczy írta Görögék lapjába a franciaországi tudósításokat. Ebben az évben valóban, terjedelemben is megnő a párizsi cikkek száma.) A folyóiratból összesen 5 szakasz jelent meg, majd a lapot 1792-től Magyar Hírmondó címen folytatták.
Példányunkból hiányzik két levél (Ee4–5) valamint egy levél (Ff7) felső fele, amely merített papírral kiegészítve. Egy tábla (Tábori ágyúk) felső margója levágva. Több levélen eredeti hírlapbélyegzés.
Prov.: Központi Antikvárium, 62. árverés (1998), 163. tétel.
Szalai, Orsova 1789/2.
XX. század első felében készült (Kner Erzsébet?), díszes, dúsan aranyozott, bordázott gerincű igényes félbőr kötésben, gerincén aranyozott kék és piros címvignettákkal. Szép példány, rendkívül ritka periodikum.