Studio Antikvárium

19. könyvárverés

[Köln] Cologne [= Hollandia?], 1693. Chez Jacques de la Verité. [2] + 332 p. Thököly Imre legrészletesebb korabeli életrajzának egyik korai kiadása, Magyarország egykorú európai megítélésének fontos dokumentuma. A korabeli európai közvélemény általában elítélte a Thököly-felkelés kapcsán Magyarországot, mely nem volt hajlandó a Habsburgokkal együttműködve vállalni a török elleni védőbástya szerepét, hanem - törvényes uralkodója ellen lázadva - veszélyeztette Európa biztonságát. Leclerc ezzel szemben Bécs germanizáló és katolizáló törekvéseit, a protestáns javak megkaparintására tett erőfeszítéseket véli fő oknak a felkelés kirobbantásában. Véleménye szerint a magyarok csak az elnyomással szálltak szembe; elégedetlenségük oka a vasvári béke volt, amely azt bizonyította, hogy a császár nem akarja kiűzni a törököt az országból. Kihasználva a Thököly iránt megnyilvánuló általános érdeklődést, a szerző még annak életében megírta életrajzát. A fejedelem gyermek- és ifjúkorának elbeszélésekor részletesen ismerteti Magyarország és Erdély történetét, II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratától a pozitívan ábrázolt Wesselényi-összeesküvésig. Foglalkozik a soproni országgyűlés kapcsán Thököly követeléseivel, közli a pápához írott levelét, közreadja a kiszabadulása után, valamint az 1688-ban kiadott manifesztumát (utóbbiban a pozsonyi országgyűlés határozatai ellen tiltakozott). Figyelemre méltó, hogy a kötet nem az elterjedt (hamis) Pierre Marteau impresszumot használja, ezzel is jelezve elhatárolódását a franciaellenes pamfletek császárbarát vonalától. A magyarországi események iránti felfokozott érdeklődést mutatja, hogy a mű még ugyanebben az évben angolul is napvilágot látott. A kiadványnak több változata ismert ugyanezzel az impresszummal, de eltérő tipográfiai jellemzőkkel. RMK III. 7011. Apponyi 1443. Korabeli, gerincén restaurált, aranyozott gerincű egészbőr kötésben, jó példány.