Studio Antikvárium

17. árverés

[Köln] Cologne [= Hollandia?], 1693. Chez Jacques de la Verité. 1 t. (rézmetszetű címkép: Thököly Imre mellképe) + [2] + 280 + [12] p. Első kiadás. A címlap és a címképmetszet restaurált. A kötet első felében korabeli, német nyelvű marginális jegyzetek. Thököly Imre legrészletesebb korabeli életrajzának első, az RMK III. által nem ismert kiadása, Magyarország egykorú európai megítélésének fontos dokumentuma. A korabeli európai közvélemény általában elítélte a Thököly-felkelés kapcsán Magyarországot, mely nem volt hajlandó a Habsburgokkal együttműködve vállalni a török elleni védőbástya szerepét, hanem - törvényes uralkodója ellen lázadva - veszélyeztette Európa biztonságát. Leclerc ezzel szemben Bécs germanizáló és katolizáló törekvéseit, a protestáns javak megkaparintására tett erőfeszítéseket véli fő oknak a felkelés kirobbantásában. Véleménye szerint a magyarok csak az elnyomással szálltak szembe; elégedetlenségük oka a vasvári béke volt, amely azt bizonyította, hogy a császár nem akarja kiűzni a törököt az országból. Kihasználva a Thököly iránt megnyilvánuló általános érdeklődést, a szerző még annak életében megírta életrajzát. A fejedelem gyermek- és ifjúkorának elbeszélésekor részletesen ismerteti Magyarország és Erdély történetét, II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratától a pozitívan ábrázolt Wesselényi-összeesküvésig. Foglalkozik a soproni országgyűlés kapcsán Thököly követeléseivel, közli a pápához írott levelét, közreadja a kiszabadulása után, valamint az 1688-ban kiadott manifesztumát (utóbbiban a pozsonyi országgyűlés határozatai ellen tiltakozott). Figyelemre méltó, hogy a kötet nem az elterjedt (hamis) Pierre Marteau impresszumot használja, ezzel is jelezve elhatárolódását a franciaellenes pamfletek császárbarát vonalától. A magyarországi események iránti felfokozott érdeklődést mutatja, hogy a kötet még ugyanebben az évben angolul is napvilágot látott, a következő évben, pedig az újabb eseményekkel bővített francia kiadása is elkészült. A kiadványnak több változata ismert ugyanezzel az impresszummal, de eltérő tipográfiai jellemzőkkel. Az RMK III. által leírt, Apponyi Sándor gyűjteményéből ismert két példány lapszáma példányunkétól eltérő, azok nem tartalmazzák Thököly Imre mellképét, de szövegük megegyezik. Az igényes tipográfia valamint a címképmetszet arra utal, hogy minden bizonnyal ez a kiadás jelent meg elsőként, ezt utánozta a többi „kalózkiadás”. A példányok egy részébe külön egy magyar párt ábrázoló metszetet, valamint a későbbi kiadásokba a török európai terjeszkedését mutató térképet kötöttek. RMK III. ?. (vö. 7011.) Barbier II 656. Weller III 53. VD17 23:310439B. XIX. század második felében készült, vaknyomásos, aranyozott gerincű félbőr kötésben, apró sérülésekkel.