2025. Oct. 20., Monday
Live auction

Honterus Antique Book Shop and Auctionhouse
Fair Partner ✔
117. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó

30-11-2023 17:00 - 30-11-2023 20:10

 
330.
tétel

[LACKNER KRISTÓF] LACKHNER, CHRISTOPHORO: Coronae Hungariae emblematica descriptio.

[LACKNER KRISTÓF] LACKHNER, CHRISTOPHORO: Coronae Hungariae emblematica descriptio.

Lavingae Suevorum, [Leiden] 1615. typis Palatinis excudebat M. Jacobus Winter. 207 p. Lapszámozáson belül három egészoldalas, rézmetszetű illusztráció a magyar koronáról, ebből az első a címképmetszet. Felirata körben:...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

330. item
[LACKNER KRISTÓF] LACKHNER, CHRISTOPHORO: Coronae Hungariae emblematica descriptio.
Lavingae Suevorum, [Leiden] 1615. typis Palatinis excudebat M. Jacobus Winter. 207 p.
Lapszámozáson belül három egészoldalas, rézmetszetű illusztráció a magyar koronáról, ebből az első a címképmetszet. Felirata körben: Erényeiddel hírnevet szereztél. Ezenkívül 24 köralakú, rézmetszetű embléma és 8 fametszet is díszíti a művet. Készítőjük maga az író.
A szövegtest léniákkal keretezve, a széleken jegyzetelésre szolgáló hasáb. Elöl és hátul 3-3 üres levél bekötve.
Mint ismert, az 1606. évi bécsi és zsitvatoroki békét ellenző Rudolf császár 1608-ban kénytelen volt meghátrálni testvére, Mátyás főherceg és a vele szövetkező magyar, morva és ausztriai rendek előtt: egyebek mellett lemondott a magyar királyi trónról, és fivére rendelkezésére bocsátotta a magyar felségjelvényeket. A kortársak szemében a Szent Korona és Prágából való „hazatérése” szimbólum lett, amely összekapcsolódott Mátyás megkoronázásával, a két békeegyezmény törvénybeiktatásával, a rendi jogok és a vallásszabadság garantálásával, vagyis az uralkodó és a rendek közti „kiegyezéssel”.
A koronának ez az újfajta tisztelete, illetve szimbólumként való értelmezése számos formában megnyilvánult – eleinte kizárólag protestáns (evangélikus) oldalon. Elsőként említhető Illésházy István, aki az 1608 júliusában tartott beszédében Mátyás főherceg királlyá választása mellett érvelt a Kassára összegyűlt magyar rendekelőtt. Kiemelte, hogy a főherceg megvédte a magyar nemzet régi szabadságait, s eme érdemeiért azt a jutalmat kapta Istentől, hogy az „angyali Szent Koronát” visszahozhatta az országba.
Az aranyművesből soproni polgármesterré, jogtudóssá és íróvá lett, evangélikus hitét szilárdan megőrző és védelmező Lackner (1571-1631) ugyanolyan örömmel fogadta az 1608. évi eseményeket, mint általában a protestáns értelmiség. Lackner három koronázáson is részt vett városa követeként (1608, 1613, 1618). Emlékirataiban büszkén írta, hogy 1618-ban ő is jelen volt a koronának az őrzési helyéről való ünnepélyes kivételénél és visszahelyezésénél: látta a koronát, „e hatalmas kincset” (thesaurum tantum), s megérinthette a felségjelvényeket. Legfontosabb alkotása ez a mű, amely egy emblematikus királytükör, a korona jelképes értelmű leírása. Művében elhelyezte a Szent Korona metszetképét elöl- és hátulnézetből, ám annak drágaköveit és zománcképeit emblémákkal helyettesítette – eme emblémák egyenkénti magyarázatát tartalmazza a könyv. Az embléma-magyarázatok fő forrása Piero Valeriano 1556-ban kiadott műve (Hieroglyphica) volt és Thurzó György nádornak ajánlotta. Lackner polgármesterként 1618-ban felfestette a Szent Koronát a soproni Tűztorony belső részére, tehát a városi reprezentációban is felhasználta a jelképet. / In: Tóth Gergely: Szétváló múltértelmezések./
RMK III. 1156.
Korabeli egészpergamen-kötésben, a táblákon vaknyomásos aranyozott kerettel és kisebb sarokdíszekkel. Egy német nyelvű beírással az első előzéken ‒ „Ezt a könyvet, ajándékba kaptam Lachkner doktortól, Ödenburg”(!) ‒, melynek sarka pótolt, és egy későbbi tulajdonosi pecséttel. Átkötő szalagjai már nincsenek meg, a lapélek körben kopottan festettek. Utolsó levelén nyomdászjelvény, ez mutatja a kiadás évét. Lapjai kissé rozsdafoltosak, de ez semmit nem von le az unikális kötet értékéből. Nagyon ritka munka. (16×20 cm) (Lacknerről lásd még a 354. tételt.)