Studio Antikvárium

31. könyvárverés

Kelt: Budapest, 1912. április 15. Egy 298x232 mm-es levél, egy beírt oldal.
Szövege: „Kedves Barátom! Tudomásomra jutott, hogy az ipartársulat tagjai között (nem tudom, hogy kevesen vannak-e ilyenek, vagy többen) mozgalom indult meg aziránt, hogy helyettem mást jelöljenek az elnökségre. Ezen mozgalom erősítésére állítólag rágalomszámba menő híreket is terjesztettek rólam. Önérzettel mondhatom, hogy ilyen támadást, eddigi elnöki működésem után nem várhattam és azt meg nem érdemeltem. Ennél fogva én az elnöki székre továbbra nem reflektálok és kérlek, hozd tudomására a mai közgyűlésnek, hogy jelöltetésemről lemondok. Lemondok egyidejűleg a tisztújításig tartó elnöki tisztségemről, arra kérlek, hogy szabályaink értelmében az elnöki teendőket átvenni szíveskedjél. Kartársi üdvözlettel vagyok, őszinte híved: Harsányi Adolf”.
A New York palota felépítésére egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg az 1894. október 23-án megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát és a földszintjén helyet foglaló kávéházat. Az épület átadásával egy időben nyílt meg a földszinten a historizáló berendezésű New York kávéház. „A kávéház egykori első bérlője, Steuer Sándor valószínűleg a felső tízezernek szánta a reprezentatív helyiséget. De hamar híre ment az új kávézónak, és az írók, újságírók, színészek és képzőművészek ellepték a körúti palota földszintjét. Igazi irodalmi kávéházzá azonban csak a XX. század fordulójától vált a „Newyork”, amikor is a bérleti jogot a Harsányi testvérek vették meg. Harsányi Adolf maga is nagy pártolója volt az irodalomnak. Ő vezette be az „írótálat”, ami egy kis sonkából, szalámiból és sajtból állt – kizárólag szegény íróknak és kizárólag hitelbe, vagy nagyon kevés pénzért. A New York karzatán szerkesztette Osvát Ernő a Nyugat című híres irodalmi lapot. Itt mutatta meg első írásait például Móricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső. A fiatal Molnár Ferenc rendszeres éjjel-nappali látogatója lett a csodaszép helynek.”