2025. okt. 24., péntek
Katalógus bemutatás

Központi Antikvárium
127. könyvárverés

2013. 06. 07. péntek 17:00

 
82.
tétel

(Habsburg) II. Mátyás (1557-1619) magyar király saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele.

(Habsburg) II. Mátyás (1557-1619) magyar király saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele.

Czobor Mihály a második felesége révén rászállott, elzálogosított Ung vármegyei Szerednye kiváltására hetesi Pethe Lászlótól tizenkétezer ötszáz forintot vett kölcsön, amelyért cserébe a várat hitelezőjének kötötte le. Az...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

82. tétel
(Habsburg) II. Mátyás (1557-1619) magyar király saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele.
Czobor Mihály a második felesége révén rászállott, elzálogosított Ung vármegyei Szerednye kiváltására hetesi Pethe Lászlótól tizenkétezer ötszáz forintot vett kölcsön, amelyért cserébe a várat hitelezőjének kötötte le. Az uralkodó Czobor szolgálataiért biztosította Szerednye birtokában és vállalta adósságának megtérítését Pethe László számára. Czoborszentmihályi Czobor Mihály költő, diplomata, katona. Részt vett a tizenötéves háború harcaiban, fontos köztisztségeket töltött be, majd Bocskai közeli embere, a zsitvatoroki béke egyik aláírója volt. Az irodalomtörténet Héliodorosz Aithiopika című művének Charicliaként emlegetett fordítása miatt tartja számon, amelyet Balassi és Zrínyi költészete közötti összekötő kapocsként értékel. A művet később az ő szövege alapján dolgozta át és fejezte be Gyöngyösi István. Papíroklevél, papírfelzetes viaszpecséttel. Az iratot Lépes Bálint nyitrai püspök, kancellár is kézjegyével látta el. Enyhén foltos, a hajtogatások mentén japánpapírral javított szakadással, apró szöveghiánnyal. Kelt: Pozsony, 1608. XII. 6.