Studio Antikvárium

37. könyvárverés

Paris, 1750–1768. De l’Imprimerie Royale. [6] + 451 + [1] p. + 2 t. (rézmetszet) + 2 térkép (kihajtható rézmetszet); [4] + 458 p.; [4] + 480 p. + 7 t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 424 p. + 1 t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 405 + [1] p. + 17 t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 335 + [1] p.; XXI + [1] + 241 + [1] + XXI + [1] + 241–524 p. + 10 t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 235 + [1] p. + 13 t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 244 p. + 24 (I–XXIV) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 165 + [1] p. + 29 (XXV–LII) t. (kihajtható rézmetszet) + 1 táblázat (kihajtható, két oldalas); VII + [1] + 189 + [1] p. + 19 (I–XIX) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 136 p. + 18 (XX–XXXVII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 130 + [2] p. + 20 (XXXVIII–XLVII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 260 p. + 22 (I–XXII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 235 + [1] p. + 26 (XXIII–XLVIII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 264 p. + 26 (I–XXVI) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 261 + [1] p. + 28 (XXVII–LIV) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 276 p. + 17 (I–XVII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 227 + [1] p. + 24 (XVIII–XLI) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 236 p. + 33 (I–XXXIII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 254 p. + 24 (XXXIV–LVII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 328 p. + 8 (I–VIII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + 279 + [1] p. + 35 (IX–XLIII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + XXIII + [1] + 332 p. + 22 (I–XXII) t. (kihajtható rézmetszet); [6] + 270 p. + 36 (XXIII–LVII; a XVI. számú táblából kétféle van) t. (kihajtható rézmetszet); [6] + XXVIII + 292 p. + 32 (I–XXXII) t. (kihajtható rézmetszet); [2] + III + [1] + 295 + [1] p. + 27 (XXXIII–LIX) t. (kihajtható rézmetszet); [2] + II + 257 + [1] p. + 19 (I–XIX) t. (rézmetszet, ebből 18 kihajtható); [2] + II + 297 + [1] p. + 22 (XX–XLI) t. (rézmetszet, ebből 21 kihajtható); [2] + IV + 275 + [1] + LXXXVIII p. + 18 (I–XVIII) t. (kihajtható rézmetszet); [4] + CDXXV + [1] p.
A teljes mű összesen 579 zömmel kihajtható rézmetszetű táblával, 2 kihajtható rézmetszetű térképpel és egy kihajtható táblázattal illusztrált.
Gróf Georges Louis Leclerc de Buffon (1707–1788) francia természettudós már fiatal éveit is a természettudományoknak szentelte, közben beutazta Franciaországot, Itáliát és Angliát. Visszatérte után 26 éves korában a párizsi akadémia tagja lett. Louis-Jean-Marie Daubenton, Bernard Germain de Lacépède és más tudósok segítségével jelentette meg híres nagy, összefoglaló természetrajzi munkáját, amelyért XV. Lajos francia király grófi méltóságra emelte. A mű először 44 kötetben, 1749-től 1780-ig jelent meg Párizsban és a Föld keletkezésére vonatkozó elmélet mellett az ember, és a négylábú állatok természetrajzát, a madarakét és ásványokét tartalmazza. A „Histoire Naturelle” rendkívüli népszerűségnek örvendett, még szerzője életében több kiadást ért meg, számos nyelvre lefordították. Könyvében Buffon felvetette a fajok átalakulásának gondolatát, s ezzel szembe helyezkedett Carl von Linné fajfogalmával. Úgy vélte, hogy a környezeti hatásokkal megmagyarázható a fajok átalakulása. Az élőlények feleslegesnek ítélt szerveiből azt a következtetést vonta le, hogy ezek degenerálódás eredményei. Szerinte a szamár degenerálódott ló és a majom pedig degenerálódott ember. A Föld keletkezésének okaként a Nap és egy nagy tömegű üstökös összeütközését jelölte meg. Az általa szerkesztett új földtani kronológia Buffon evolúciós nézetét tükrözi a Földről és az emberről, s elhatárolódik az ószövetségi Teremtés könyvében leírtaktól. Buffon nyitotta meg az őslénytan fejlődésének az útját is a kihalt fajok fogalmának megalkotásával.
Egységes, korabeli, bordázott gerincű, díszesen aranyozott egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. A kötéseken néhol apróbb kopások, kisebb sérülések, néhol szúrágás nyomai, de összességében rendkívül dekoratív, szép sorozat.