2025. okt. 20., hétfő
Katalógus bemutatás

Bősze Ádám Zenei Antikvárium
Vivace Zenei Antikvárium és a Kottanet II. közös árverése

2008. 05. 16. péntek 17:00

árverési feltételek


Az aukció
Az árverésen összesen 300 tételre licitálhatnak az érdeklődők. Az aukciós anyag kiemelt összeállítása a 'Rácz Aladár és Yvonne Barblan hagyaték', amely könyveket, kottákat, fotókat és számos kéziratot tartalmaz. A további tételek között elsősorban magyar vonatkozású kották, kéziratok és egyéb nyomtatványok szerepelnek. Kiemelendő, hogy az előző árveréshez képest, a jelenlegi aukciós anyagban több, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kiadvány található.

Árverési feltételek
1. Az árverésen számozott, névre kiadott tárcsákkal lehet licitálni, melyek az árverés előtt, illetve közben igényelhetők a helyszínen.

2. A tételek árverezése úgy történik, hogy az árverésvezető a katalógus sorrendjében bemondja a tételszámot és a kikiáltási árat.
A vételár adott értékhatárok között az alábbi összegekkel emelkedik:
  • 1. 000 - 10. 000 500 HUF
  • 10. 000 - 50. 000 1. 000 HUF
  • 50. 000 - 100. 000 5. 000 HUF
  • 100. 000 - 500. 000 10. 000 HUF
  • 500. 000 - 1. 000. 000 100. 000 HUF
A vásárlási szándékot kérjük egyértelműen jelezni. Az árverésvezető az árat addig emeli, amíg csak egy ajánlat marad, és ezt a legmagasabb összeget leüti. Az árverésvezető fenntartja magának a jogot, hogy egyes tételeket egyszerre árverezzen, illetve a katalógusban megadott sorrendtől eltérjen.

3. A leütéssel a tétel vételi joga azé a vevőé, aki a legnagyobb árajánlatot teszi, kivéve, ha a tétellel kapcsolatban valamely magyar könyvtár, vagy múzeum érvényesíti elővásárlási jogát. A vevő a vásárolt tételt a helyszínen átveheti.

4. A vevő a vételárat a helyszínen a pénzbeszedőnél kifizeti. A vételár a leütés összegéből + 15 % aukciós díjból áll.

5. Azoknak a vásárlóknak, akik az árverésen nem tudnak személyesen részt venni, módjukban áll vételi megbízást adni. Az ügyfél a megbízással egyidejűleg az általa felkínált vételi összeg 50 %-át kifizeti. A vételi megbízás csak az előleg átvétele után válik érvényessé. Azonos összegű ajánlat esetén a vételi megbízással szemben a helyszíni árverező előnyt élvez. Sikeres vásárlás esetén az árverést követő héten a megvásárolt tételek ára antikváriumunkban kiegyenlíthető. Az árverést követő hét leteltéig (azaz 2008. május 23-ig) át nem vett tételeknél (hacsak a későbbi átvételt a vevő előre nem jelzi) a vevő vételi joga automatikusan megszűnik.
Felső értékhatár megjelölése nélkül érkezett vételi megbízást nem fogadunk el.

Budapest, 2008. április 15.
Vivace Zenei Antikvárium


A Kottanet és a Vivace Zenei Antikvárium II. közös árverése
A Kottanet és a Vivace Zenei Antikvárium II. közös aukcióját tartja 2008. május 16-án (pénteken), 17 órai kezdettel. Az árverésen összesen 300 tételre licitálhatnak az érdeklődők. Az aukciós anyag kiemelt összeállítása a ’Rácz Aladár- és Yvonne Barblan-hagyaték’, amely könyveket, kottákat, fotókat és számos kéziratot tartalmaz. A további tételek között elsősorban magyar vonatkozású kották, kéziratok és egyéb nyomtatványok szerepelnek. Kiemelendő, hogy az előző árveréshez képest, a jelenlegi aukciós anyagban több, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kiadvány található. A tételek megtekinthetők a 2008. 05. 5. és 15. között hétköznaponként 10 és 18 óra között a Vivace Zenei Antikváriumban.

A ’Rácz Aladár- és Yvonne Barblan-hagyaték’
A ’Rácz Aladár- és Yvonne Barblan-hagyaték’ mintegy 100 tételt tartalmaz, amely egykor Rácz Aladár és felesége, Yvonne Barblan tulajdonában lévő kottákat, könyveket (bejegyzésekkel) és kéziratokat foglal magában. Az anyagban több kéziratos vázlat is szerepel. A kottalapokra sietve felírt gondolatok feltételezhetően egy tervezett cimbalomiskola jegyzetei lehetnek. Szabolcsi Bence és Tóth Aladár több alkalommal is bíztatták a muzsikust, hogy írjon tankönyvet a modern cimbalmozásról: „Nem írhatnál-e egy cimbalomiskolát, részletesebb esztétikai bevezetéssel, amely talán felnyitná az emberek szemét a hangszer komoly művészi szerepére-hivatására? … olyan „iskolára” gondolok, mely egyúttal önéletrajzod is lenne… hiszen, amit ma el lehet mondani, az mind a Te legszemélyesebb felfedezésed.” (Tóth Aladár levele) Az említett kiadvány végül nem készült el, de néhány (valószínűsíthetően a cimbalomiskolához készült) vázlat fennmaradt. A gyűjteményben megtalálható „Souvenir de la vie d’Aladár Rácz” címmel, az Yvonne Barblan által írt életrajzi összefoglaló. A gépirat első példányáról van szó, a feleség saját kezűleg írt címzésével és korrektúráival. Az emlékirat elsőrendű zenetörténeti forrásanyag. Rácz Aladár könyvei közül kiemelendő Igor Sztravinszkij életrajzi kötete, a Chroniques de ma vie (első kiadás). A világhírű zeneszerző volt az egyik első, aki méltatta Rácz művészetét. Sőt, több olyan művet is komponált, amelyben a cimbalom kiemelt szerepet kapott. Ragtime című darabjának premierjén maga Rácz Aladár játszotta a cimbalomszólamot. Rácz Aladár pályafutását jól illusztrálják a korabeli genfi, párizsi és egyéb műsorlapok. A hagyaték tételei most utoljára láthatók együtt a Vivace Zenei Antikváriumban. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a dokumentumokra egy tételként licitálhassanak az érdeklődők, azonban ha ez nem vezet eredményre, egyenként kerülnek kalapács alá az értékes emlékek: ez pedig egyet jelent azzal, hogy a 20. századi magyar zenetörténet egyik legnagyobb hangszervirtuózának hagyatéka végérvényesen szétszóródik. Az idén Rácz Aladár halálának 50. évfordulója van, a megőrzés tehát most több, mint időszerű!

Rácz Aladár (1886-1958)
Rácz Aladár 1886-ban született Jászapátiban. A cigány muzsikus családban felnövő kisfiú 10 éves korától kezdve zenekarban játszott, a jászberényi Lehel Kávéházban. A ’muzsikusság’ éppen olyan mesterség volt a cigányság körében, mint a vályogvetés, vagy a kosárfonás (természeténél fogva persze voltak sajátosságai). Így Rácz Aladár sosem nem járt zeneiskolába, és nem hallgatott sem zeneesztétikai, sem művészetfilozófiai előadásokat. Nagysága többek között abban rejlik, hogy mindezeket a hátrányokat szívós munkával, autodidakta önműveléssel legyűrte, és hangszerének egyedülálló virtuózává vált. A fiatal cimbalmos először Budapesten igyekezett megélhetést találni, majd Párizsba, Genfbe szerződött. A svájci évek meghozták számára az első elismeréseket, Saint-Saëns egyenesen a ’cimbalom Lisztjének nevezte’. Ernest Ansermet és Igor Sztravinskij pedig barátságát és megbecsülését adta a művésznek. „Nem nehéz felbecsülni, mit jelentett Rácz Aladár fejlődése számára e nagy komponistával való találkozása. Érintkezést, betekintést egy másféle zenei világgal –világba, felbecsülhetetlenül jelentős inspirációt addigi zenei érdeklődési körének kitágítására, zenei fogalmainak átértékelésére. Ugyanakkor hozzásegítette saját előadóművészi rangjának felismeréséhez is, öntudatosította, lendületet adott a hangszeren már elkezdett kísérleteinek folytatásához.” (Sztravinszkijról, Kroó György) Rácz Aladár alig ismerte a klasszikus zenét, az imént említett barátok igyekeztek őt az effajta muzsika irányába terelgetni. A művész egy alkalommal felvásárolt egy ládányi vegyes komolyzenei kottákból álló gyűjteményt, amelynek feldolgozása több évnyi munkát adott számára, s „ez a zene alakította át a cigány cimbalmost pódiumművésszé, kávéházi zenészből, ösztönös improvizátorból európai muzsikussá” (Kroó György) A klasszikus zene megismerése vezetett ahhoz, hogy megújítsa magát a hangszert, annak kezelését, továbbá új formájú cimbalomverőt, és új verőtartást alakítson ki. Mindez minőségi változást hozott a cimbalomjátékban. Rácz Aladár az 1930-as években települ haza második feleségével Yvonne Barblannal. A fiatal nő maga is muzsikus volt. Külföldön és itthon is számos alkalommal kísérte zongorán férje játékát, együtt koncerteztek. A 30-as évek végén tanári státuszt kap a Zeneakadémián, ez némi megélhetést biztosít számukra. A korszak nagy muzsikusai lelkesedtek Rácz Aladár művészetéért. Tisztelettel, elismeréssel beszélt róla Bartók és Kodály, Szabolcsi Bence és Tóth Aladár szoros baráti kapcsolatot ápoltak a Barblan -Rácz házaspárral, mégis az igazi erkölcsi megbecsülést, ami anyagi biztonságot hozhatott volna a számukra, csak hosszú idő múltán szerezhette meg a cimbalom mestere. Rácz Aladár 1958-ban, 50 évvel ezelőtt hunyt el otthonában, a budai Torbágyi úti házban.