Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Pesten, 1865, Osterlamm Károly Bizománya (Pollák Testvérek Nyomdája, Budapest), XV p. + [1] p. + 182 p.+ [2] p. + XVII. t., ill.
Első kiadás. Bányatan kiváló tekintettel a kőszénbányászatra. I. rész: A kutatás, fúrászat s az artézi kutak. Írta: Zsigmondy Vilmos, bányamérnök, nyilvános bányászati ügynök, s a Magyar Kir. Természettudományi s Földtani Társulatok r. tagja.
Szerzői előszóval, bevezetéssel, irodalommal, betűrendes műszótárral, a sajtóhibák jegyzékével, részletes tartalomjegyzékkel, XVII fekete-fehér, keretes, kihajtható melléklettel kiegészített kötet. A könyvet a Pollák Testvérek Nyomdája nyomtatta Pesten.
Későbbi félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, márványmintás fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
Ritka!
A kötet szerzője, Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) magyar bányamérnök, MTA tag. A magyarországi artézi kutak fúrásának kialakítója és elterjesztője. A középiskolát Szakolcán kezdte, Komáromban folytatta és Pozsonyban fejezte be. Később Kossuth Lajos által kiadott Országgyűlési Tudósításokat kéziratait másolta, hogy keresete legyen. Szabad idejében bejárt az országgyűlési ülésekre, ahol a kor szónokait, többek között Kossuthot és Deák Ferencet hallgatta. A természettudományok iránti érdeklődését Kovács Martiny Gábor pap-tanára keltette fel benne. Selmecbányán folytatott bányászati és erdészeti tanulmányait. A Szakolcai Bányamérnöki Hivatal vezetője, bécsi bányászati felügyelő. A magyarországi bányák felügyeletét látta el a császári és királyi központi bányaigazgatóságon. Összeállította Ausztria és Magyarország bányászatának statisztikai adatait az 1842 évet megelőző 25 esztendőről. 1846-ban az Császári és Királyi Osztrák Államvasutak szolgálatába áll. Majd Stájerországban, Morvaországban, Csehországban, a sziléziai bányavidéken, a magyarországi selmeci bányakerületben tanulmányozta a bányászatot. Sárisáp község közelében lévő Annavölgyi Kőszénbánya vezetője, majd a Resica melletti, Székuli Kőszénbánya igazgatója, pesti bányászati ügynök. Tudományos elméletet dolgozott ki a hőforrások feltárására és hasznosítására. Mindezt 1867-ben a margitszigeti kutak megépítésével bizonyította. A városligeti mélyfúrással világhírnevet szerzett, alapos tudományos munkát végzett. Első tudományos munkája a Bányatan" 1865-ben jelent meg és nagy szakmai sikert okozott a szerzőnek. A tudományos munkát később német és olasz nyelvre is lefordították."