Mike és Portobello Aukciósház

38. aukció

Pesth, 1802. Patzko. 410 l. 5 lev. 1 kih. rézmetszetű tábla. Korabeli aranyozott félvászon-kötésben; az index utolsó levele sérült. A metszet a Torontál vármegyei Szentmiklós gazdasági iskolájába tervezett gyakorló kert tervét tartalmazza, melyet Tessedik Sámuel dolgozott ki. A metszet egyben a Tessedik Sámuel által írt német nyelvű cikk melléklete. A folyóiratot Schedius Lajos (1768-1847), nyelvész, író, esztéta alapította. A pesti egyetemen az esztétika tanszékének professzora, ahol görög nyelvet és irodalmat, valamint pedagógiát is tanított. Működését közmegbecsülés és közszeretet övezte. Volt bölcsészkari dékán és 1835-ben az egyetem rektora. 1841-től a Kisfaludy társaság tagja, egyben másodelnöke. Számos tudományos művet írt, ezek közül is kiemelkednek honismereti kötetei. . Írt magyarul, németül és latinul verseket, bibliográfiai, filozófiai, esztétikai, történeti, társadalmi, földrajzi, gazdasági munkákat. Szerkesztette a Literarischer Anzeiger für Ungarn (1797-99) és a Zeitschrift von und für Ungern (1802-04) c. folyóiratokat, amelyekben Magyarországot és a hazai viszonyokat igyekezett megismertetni a külfölddel. Az 1802-ben meginduló folyóirafőként földrajzi, történeti és irodalmi témájú cikkeket, közleményeket tartalmazott. A három fő rovat szerinti tagolás nemcsak az anyag műfajok – tanulmányok, könyvismertetések, kisebb közlemények – szerinti csoportosítását eredményezte, hanem a gazdag és változatos tartalom áttekinthetőségét is biztosította. Ehhez járult még az egyes számok végén közölt tartalomjegyzék és a kötetek végére illesztett névmutató. Az olvasók száma eleinte 200 körül mozgott, később 250–300-ig emelkedett. Külföldre 30–40 példány jutott el; ez volt hivatva felhívni a külföldi tudományos közvélemény figyelmét a hazai irodalom és kutatás eredményeire. A németországi és osztrák folyóiratok elismerően írtak Schedius vállalkozásáról, amit a magyarországi kultúra és tudomány tiszteletreméltó dokumentumának neveztek. Kétségkívül e folyóirat révén kaphattak első ízben rendszeres információt a hazai tudományos életről; évenként mintegy 100–120 műről olvashattak Schedius lapjában tájékoztatást az új kiadványokról. Folyóiratát, sikerei ellenére, utolérte elődei sorsa: néhány évfolyamnál tovább ő sem tudta fenntartani, 1804 decemberében, a harmadik évfolyam végével – valószínűleg Schedius rossz egészségi állapota miatt – megszűnt a Zeitschrift is. Bár gondolt később újabb folyóirat alapítására, erre már nem került sor. Ritka, becses darab.