2025. okt. 16., csütörtök
Élő közvetítés (LIVE)

Studio Antikvárium
44. árverés

2019. 11. 21. csütörtök 17:00 - 2019. 11. 21. csütörtök 21:19

 
335.
tétel

Zaros. Superioris Hungariae civitas, & propugnaculum. Communicavit Georgius Houfnaglius. ao 1617. – Sáros vára Felső-Magyarországon. Készítője ismeretlen.

Zaros. Superioris Hungariae civitas, & propugnaculum. Communicavit Georgius Houfnaglius. ao 1617. – Sáros vára Felső-Magyarországon. Készítője ismeretlen.

Korabeli színezésű rézmetszet, mérete: 293x415 mm, a lemezméret: 316x436 mm, a teljes lapméret: 385x525 mm. Georg Braun és Frans Hogenberg monumentális városképgyűjteménye, a „Civitates orbis terrarum” VI. kötetének 38. lapján...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

335. tétel
Zaros. Superioris Hungariae civitas, & propugnaculum. Communicavit Georgius Houfnaglius. ao 1617. – Sáros vára Felső-Magyarországon. Készítője ismeretlen.
Korabeli színezésű rézmetszet, mérete: 293x415 mm, a lemezméret: 316x436 mm, a teljes lapméret: 385x525 mm.
Georg Braun és Frans Hogenberg monumentális városképgyűjteménye, a „Civitates orbis terrarum” VI. kötetének 38. lapján jelent meg. A vár rajza felett a metszet címe, alul a közreadó és a kiadási év, a metszet hátoldalán a város latin nyelvű ismertetése.
A helyszínen az Árpád-kortól kezdve áll erősség, mely a Kárpátokon átvezető utat védelmezte. A Tarca folyó partján, magas hegyen épült vár a török időkben nem játszott jelentős szerepet, magas tornyokkal erősített külső várfala már elavultnak számított. A falon belül jól kivehető a belső vár épülettömbje a palotával és az öregtoronnyal. A hegy oldalában szőlőültetvények, a vár alatt balra Nagysáros kéttornyú, Rákócziak által emelt várkastélya látható. A kép érdekessége az előtérben solymászni induló vadászok csoportja. A vár ma már nem áll, mert bár a törökök elkerülték, végzete nem: 1660-ban felrobbant a puskaporraktára, 1687-ben pedig Thököly megbízásából romjait is felgyújtották.
Szalai, Nagysáros 1617/1. Nebehay–Wagner 108.
Dekoratív, korabeli színezésű, margóin enyhén foltos lap, paszpartuban.