Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Pest, 1859, 1863, Szent-István-Társulat (Emich Gusztáv-Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdája, Pest-Eger), IV p. + VIII p. + 312 p. + XII p. + 484 p. + 264 p., 445 p. + [1] p. + 648 p. + [2] p. + XXXIX p., ill.
Első kiadás. Szentek Élete. I-II. (öt rész két különálló egységes kötetekben).

1. kötet: I-III. rész. Írta: Zalka János esztergomfőmegyei áldozár, a szentséges római pápa titkos kamarása, a pesti cs. kir. magyar egyetemben az egyháztörténelem ny. r. tanára, hittudor. IV p. + VIII p. + 312 p. + XII p. + 484 p. + 264 p., ill.
2. kötet: IV-V. rész. Írta: Zsihovics Ferencz, esztergom-főmegyei áldozár, a pesti központi papnövendékek lelkiigazgatója, a nagyszombati sz.-szék ülnöke, a római Arcadia Academia s a k. magyar természettudományi társulat tagja [és halála után befejezte Debreczeni János karczagi plébános]. 445 p. + [1] p. + 648 p. + [2] p. + XXXIX p., ill.

Szövegközti, fekete-fehér rajzokkal és iniciálékkal gazdagon illusztrált, valamint ajánlással, előszóval, történeti kalauzzal és tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A címlapokon tollal beírt tulajdonosi bejegyzés és bélyegzés látható. Az I. kötetet Emich Gusztáv Nyomdája nyomtatta Pesten, a II. kötetet az Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdája nyomtatta Egerben.
Korabeli félpergamen kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, díszes, a II. kötetnél színes, mintás előzéklapokkal, néhol foltos belívekkel, szépen körbe színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerző, Zalka János (Veszkény, 1820. december 16. – Győr, 1901. január 16.) teológiai doktor, győri püspök, egyházi író. Teológiai tanulmányokat végzett Nagyszombatban és Bécsben a Pázmáneumban. 1846-ban szentelték pappá. Ezt követően Kőhídgyarmaton, majd Dorogon tevékenykedett, mint segédlelkész. Később megszerezte a teológiai doktorátust a bécsi Augustineumban, utána a pest-belvárosi plébánia segédlelkésze volt. 1849-től Esztergomban, idővel pedig a pesti egyetemen tanított egyháztörténelmet, valamint egyházjogot. 1859-től már esztergomi kenonokként, majd győri megyéspüspökként munkálkodott. Szerkesztője volt a Katholikus Néplapnak és a Religiónak. Számos vallásos témájú könyvet írt.
...Igen, e könyv a keresztény hősök csarnoká'-nak nevezhető, „mellyben az unokák oktatására, fölbátoritására és buzditására, Krisztus harczosainak képei, fegyverei és diadalkoszorui díszelegnek." Minden korból találhatunk ott hősöket, elkezdvén a bethlehemi kisdedektől, kiket Heródes gonoszsága anyjaik emlőiről ragadott el s vetett a hóhérok közé: igen, a vértanuk eme virágaitól, kiket, mintegy az egyháznak hitetlenség telén fakadott zsenge bimbait, az üldözés dere leforrázott (sz. Ágost. serm. 10. de Sanct.), egész a százhúsz éves korában keresztre feszitett jerusalemi főpapig (febr. 18.). Találunk ott minden életnem-, és rendből: a koronás főktől le a szegény rabszolgáig, az egyházi férfiaktól a csaták gyermekéig, a tekintélyes mesterektől a félénk tanítványokig, a puszták magányában lakó remetéktől a kolostor szűk falai közé menekültekig, a csillagok járását vizsgáló tudóstól a föld színén foglalkozó kéz- és földművesig, a föld gyomrát kutató hevérig. Minden időszakból: mert az egyház nem magtalan anya, ő mindig uj és uj hősöket nevelt e csarnok számára, minden nemzet-, nemzetség-, nép- és nyelvből valóban megszámlálhatlan nagy sereget (Titk. jel. 7, 9.) fognak ott találni s csudálni." - írta a Szentek Élete I. részéről Religio c. lap (1859./2. félév/36. szám)."