Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok

Tyrnaviae, 1740, Typis Acasemicis, [32] p. + 569 p. + [19] p.
Werböczius illustratus: sive decretum tripartitum juris consuetudinarii iclyti regni hungariae, a magistro Stephano de Werböcz Jussu Regio, olim compilatum, Duorum, & quod excurrit, Seculorum usu roboratum: Nunc primum in Paragraphos distindetum, & Notis, ac Observationibus Juridicis, in usum praesertim Tyronum, illustratum. / Werbőczy István Hármas könyve.
Latin nyelvű kiadás. Néhány fekete-fehér könyvdísszel és iniciáléval díszített, valamint szerzői előszóval, a szövegben előforduló hibák jegyzékével (errata) és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címfedél felőli előzélap hátoldalán, az előlapon és a címlapon tulajdonosi bejegyzés látható.
Korabeli bőrkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratos, dombornyomott díszítéssel ellátott, ötbordás könyvgerinccel, nedvességtől foltos előzéklapokkal és belívekkel, néhány oldalon tollal készített aláhúzásokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban. A hátlap belső oldalán tollal beírt, latin nyelvű bejegyzés, valamint a hátlap felőli előzéklap mindkét oldalán tollal beírt, latin nyelvű szöveg található.
A Hármaskönyv (Tripartitum) egy szokásjog-gyűjtemény, amelyet Werbőczy II. Ulászló király megbízásából gyűjtött össze. A korabeli Magyarország jogszabályainak és szokásjogainak ezen írásos összefoglalása latinul 1517-ben, magyarul először 1565-ben jelent meg. A gyűjtemény jogi fórumokon egészen 1848-ig használatban volt.
A szerző, Werbőczy István jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora. Jogi, bölcsészeti és theologiai tanulmányokat végzett. 1482-ben kancelláriai levéltárőrként, majd a királyi törvényszék jegyzőjeként tevékenykedett. Közreműködött az 1498. II. Ulászló-féle nevezetes törvények megalkotásában. Az 1500-as és 1501-es országgyűléseken a köznemesség szóvivője és vezére volt. 1502-ben országbírói ítélőmesternek választották. 1516-ban királyi személynök lett és többfelé járt diplomáciai küldetésben, ezt követően az 1525. évi országgyűlésen nádorrá választották. Később Szapolyai János kinevezte kancellárnak.