Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Buda, 1816, A' Királyi Universitasnak betűivel, 616 p., 520 p. + [1] t.: ill.
Magyar századok I-II. (egységes külön kötetekben) Írta: Virág Benedek Székesfej. Megy. áldozó pap, néhai királyi profeszszor.

I. kötet: Magyar Századok. DCCCLXXXIV. - MCCCI. Buda, 1816, 616 p.
A kötet fedlapjának belső oldalán tollal írt Ex libris bejegyzés, valamint egy beragasztott lapon egy vers (Virág B. hamvainak.) látható.

II. kötet: Magyar Századok. MCCCI.- MCDXXXVII. Buda, 1816, 520 p. + [1] t.: ill.
Címlapképen a szerző rézmetszetű portréjával (készítője: Johann Passini) illusztrált kiadás. A kötet fedlapjának belső oldalán és a címoldalon tollal írt Ex libris bejegyzések láthatók.

Csillagozott jegyzetekkel, valamint a fő dolgokat mutató táblával kiegészített kötetek. A nyomdai munkálatok a Királyi universitás" betűivel készültek Budán.
Korabeli félbőr kötésben lévő példányok, feliratozatlan, márványmintás, kissé kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, aranyozott díszítéssel ellátott, kissé kopott, enyhén sérült könyvgerinccel, körbe színezett lapélekkel, a belíveken néhány helyen ceruzás, illetve tollal készült bejegyzésekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Virág Benedek (Dióskál, 1752. augusztus 31.– Buda, 1830. január 23.) tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere. Nagykanizsán és Pesten tanul, majd 1775-ben belépett a pálos rendbe. Bölcseleti és teológiai tanulmányait Pécsett fejezte be. 1781-ben Esterházy Pál pécsi püspök, aki maga is pálos szerzetes volt, pappá szentelte. Fölszenteltetése után Székesfehérváron kezdett tanítani a pálos (mai ciszterci) gimnáziumban. Egyik szervezője volt az 1779-ben megalakult Hazafiúi Magyar Társaságnak, amely a honi szellemi élet irányítójaként működött. Amikor II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, Virágot a székesfehérvári egyházmegye világi papságába vették fel, s megmaradhatott tanári állásában. 1794-ben Pestre költözött. A kortársak és az ifjabb nemzedék a hazai irodalom atyjának, „magyar Horác”-nak titulálta. Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Csokonai, Kisfaludy Károly, Bajza József, Vörösmarty és a korabeli értelmiség több más tagja is rendszeres látogatója volt. Költőként vált országos hírűvé, de élete fő művének átfogó történeti munkáját, a Magyar Századokat vallotta. "