Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 13. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát

Budapest, 1963, Magvető Könyvkiadó (Zrínyi Nyomda, Bp.), 289 p. + [3] p. + [12] t.: ill.
A fordító és az illusztrátor által dedikált példány. A Nagy Testamentum. / Le Grand Testament. Írta: Francois Villon. Fordította, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Vas István.
A címlapon a fordító, Vas István és az illusztrátor, Szántó Piroska tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: F. Gy.-nek őszinte szeretettel. Vas István, Szántó Piroska".
Hetedik kiadás. A kötet fekete-fehér, egész oldalas, feliratozatlan illusztrációit Szántó Piroska készítette. A francia szöveget a Thusde-féle kiadás (Auguste Picard, Paris, 1923) alapján közöljük. Részletes tartalomjegyzékkel, valamint jegyzetekkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Zrínyi Nyomda Budapesten. A fedlap belső oldalán névvel ellátott tulajdonosi vignette látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány két színnel feliratozott, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, fehér selyemszalag könyvjelzővel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet fordítója, Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.) magyar költő, író, műfordító. A Markó utcai Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett (1928). Még abban az évben Kassák Lajos lapja, a "Dokumentum" munkatársa lett, majd beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Intézetbe. A "Független Szemle", a "Nyugat", a "Válasz" munkatársa. Különböző budapesti cégeknél dolgozott, míg a numerus clausus miatt el nem bocsátották. 1944–1945-ben Ottlik Géza és Szántó Piroska bújtatta. A második világháború idején többször behívták munkaszolgálatra, az elviselhetetlen fizikai munka és a megalázó bánásmód miatt több alkalommal is megpróbálkozott az öngyilkossággal. 1946-ban a Révai Kiadó lektora lett. 1949–1953 között nem publikálhatott, ekkor műfordításaiból élt. 1951-ben feleségül vette Szántó Piroska festőművészt. Nyaralójuk, a legendás szentendrei kert utóbb az irodalmi élet fontos színtere lett. 1956–1971 között az Európa Könyvkiadó lektora volt.
A kötet illusztrátora, Szántó Piroska (Kiskunfélegyháza, 1913. december 7. – Budapest, 1998. augusztus 2.) magyar festő, grafikus, író, Vas István költő harmadik felesége. A Szocialista Képzőművész Csoport, a Szocialista Képzőművészek Társaság és az Európai Iskola tagja. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az 1940-es évek elejétől Vajda Lajos késői szürrealista műveinek hatására találta meg képi gondolkozásának egyik ciklikusan visszatérő arculatát, a szürrealisztikus, antropomorfizált növény- és állatábrázolásokat. A természettel kialakított bensőséges kapcsolata a stiláris változások ellenére mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. E törekvéseket foglalta szintézisbe a Cantata Profana című nagy méretű gobelinjében. Az 1950-es években Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy Gyula, Radnóti Miklós műveinek illusztrálása jelentett megélhetést a művész számára. 1960-as évektől kezdődően a képépítés azonossága mellé sokszor technikai eljárásokat és anyaghasználatot is társított a művész. Életművét a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta 1988-ban. Irodalmi értékű elbeszéléseiben életének fordulópontjait veti papírra."